Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

1962-ben. a filmmel foglalkozó észt művészek (1980. január l-jén a számuk 103 fő volt) létrehozták az Észtország Filmművészeinek Szövetségét, amely ezt a nevet 1956 óta viseli. A Szovjetunió Filmművészeinek Szövetségébe betagozódott észt csoport a játék-, a dokumentum- és animációsfilm-készítők, valamint filmkritikusok és filmteoretikusok szekciójában tevékenykedik, illetve 1968-tól az életre hívott Szovjet Filmművészet Propaganda Irodájának Észt részlegében.

217 À szövetséghez tartozó filmkészítők közül nem szóltunk még az animációs filmesekről, pedig ez az észt filmművészet legnagyobb nemzetközi sikereket elért ágazata. Jóllehet a legfiatalabb, hiszen lényegében az 1960-as évektől beszélhetünk létezéséről, ám mint említettük, létrehozására egészen korai szándékokkal is találkozhattunk, hiszen az észt film nagy öregje, K. MÄRSKA a neves karikaturistával, GORI-val a harmincas években kísérletet tett az első észt multiplikációs film készítésére. Ez azonban akkor hivatalos támogatás és anyagiak híján nem jöhetett létre.

218 1958-ban E. TUGANOV kezdetben kizárólag gyermekek számára készítette filmjeit („Északi sárkány" — 1959; „Erdei mese" — 1960; „Én és Murri" — 1961; „Ott a kozmoszban" — 1961; „Két illusztráció" — 1962; „Majdnem hihetetlen história" — 1962; „így pontos" — 1963; „Talentum" — 1963), s ezek éppen ezért rendkívül dinamikusak, zsúfolásig telítettek kalandokkal, csínytevésekkel. Később azonban, mivel már felnőttek számára is forgatott, változtatott A véres John (Rendező: E. TUGANOV, 1974) 217 J. RUUS: Kino. In: Tallinn, i. m. 1980. 191. p. és 323. p. 218 K. KASK—H. KÖRVITS—1. KOZENKRANIUS: Teatr .. i. m. Tallinn, 1974. 524. p. 176