Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)
az ön szülőhazájában vagy Angliában, Franciaországban nem akad ilyen? — Engedje meg, hogy annak rendje-módja szerint válaszoljak..." „...Minél többet tud, ismer és felfog az ember, annál több a becsülete, értéke. Napjainkban nem lehet, hogy a tanult ember csak egyetlen dologhoz értsen. Ha valóban pallérozott fő, akkor gyökeréig kell ismernie, amit hivatása gyakorlásához tanult; s ha ebben csak félútig jutott vagy zavarosak az ismeretei, akkor csupán félember a maga helyén, akit méltán ér szó; ha meg nem tudna mást, csak ami mindennapi munkájához szükséges, akkor magánéletében lenne félember... A csizmadia csak varrja a csizmát és cipellőt, s ne pazarolja hiábavalóságokra a drága idejét: a tollforgatók azonban tanuljanak meg mindent, amire idejükből és erejükből futja, mert az ember sohasem tudhat eleget... 186 Ez a nyitottság, ez a mindent megismerni akarás az észt nemzetté válás folyamatán belül az első nagy generáció életében határozott alkotói programmá válik. KREUTZWALDék nemcsak nagyszerű művelői saját polgári foglalkozásuknak (FAEHLMANN, KREUTZWALD orvosok, NOKS, JUNGERSON pedagógus, nyelvész), de hittel vallják azt, amit MASING úgy summáz: „...napjainkban nem lehet, hogy a tanult ember csak egyetlen dologhoz értsen." jj így következteti be az, hogy azoknál az észteknél, akiknek létezéséről még a XIX. század elején semmit sem tudott a világ, 1840ben, alig két esztendővel a felfedezés után már ismerik a daguerrotipiát, a fényképezés, illetve később a filmezés alapját, sőt néhány éven belül már meglehetősen széles körben használják is. Az első hivatásos fényképész K. F. BORCHARDT 1844-ben nyit fényképész műtermet Tallinnban. FAEHLMANN és társai ekkor már jelentős eredményeket tudnak felmutatni a népdalgyűjtés, a népi kultúra értékeinek feltérképezése területén, s nem véletlen, hogy az első észt fényképész is néprajzi ihletésű felvételekkel kezdi működését. 187 „Észt típusok" című Reinhold SACHKER 186 O. W. MASING: Egy megalapozatlan és igazságtalan állítás visszautasítása. Ford.: Bereczki Gábor. In: Az észt irodalom kistükre. Budapest, 1969. 56—57. p., 187 К. TEDER: Fotográfia i fotóiiskusstvo. In: Sovjetskaâ Estonia. Ènciklopediceskij spravocnik Tallinn, 1979. 330. p. 158
