Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

művészek élvezték (E. von GEBHARDT, J. W. HAGEN-SCHWARZ, R. von MÜHLEN). Az első észt művészek főleg a Péterburgi Művészeti Akadémián ta­nultak. 167 Megjelenésük egybeesik az 1860-as évek nemzeti felemelkedésért meg­indított társadalmi-politikai-kulturális mozgalmaival. Ekkorra kezd erősödni az észt parasztságból kivált új társadalmi réteg, a városi polgárság és intelligencia. ők a szervezői, kezdeményezői azoknak a meghatározó kultúrakcióknak, mint amilyen a Kalevipoeg nemzeti eposz közzététele, vagy az 1869-ben megrendezett első észt dalosünnepség, amelyeknek hatása az észt tömegekre óriási volt. 168 A balti német művészekhez hasonlóan az első észt festők is főleg Orosz­ország, illetve Nyugat-Euró­pa művészeti központjaiban tanultak, őket viszont nem nyelte el az idegen környe­zet, elsősorban észtek marad­tak. Az általuk képviselt művészeti irányzat az orosz és a német akadémizmus volt. Az észt nemzeti művé­szet megteremtője, Johann KÖLER, apjának, egy viljandi parasztembernek a tanyájáról indult, s a Péter­burgi Művészeti Akadémia professzori tisztéig jutott. Nélkülözésekkel, küzdelmek­kel teli életútja ebben az időben tipikus művészpályá­nak számított, az Akadémiá­hoz való kapcsolódása azon­ban meghatározó lett életé­ben és művészetében. Mint rendkívül népszerű portretis­ta dolgozott Péterburgban az akadémiai stílus jeles képvi­selőjeként. Nem szakadt el azonban az észt földtől, ha­zájától sem, amit számos észt témájú müve bizonyít. Közöttük a legismertebbek a szüleit ábrázoló portrék, hazai motívumokat megörökítő zsánerképek, tájakat felidéző akvarellek. 169 KÖLER mellett az észt nemzeti művészet megteremtése Johann KÖLER: Fonólány (akvarell, 1863) 167 I. SZOLOMYKOVA (fószerk.): i. m. I—II. 168 I. SZOLOMYKOVA ES H. ÜPRUS (összeáll, és a bevezető cikket írta): 1962. 45—80. p. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom