Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)
összetételben folytatta munkáját, s az első szovjet évadot mindegyik a maga módján élte át. Az „Estonia", amely a háború előtt az észt polgárság reprezentatív színháza volt, nem tudott olyan darabot találni magának, amely az új választékból a régi gárdával maradéktalanul előadható lett volna. A bemutatott Gorkijszínmüvek („Anya", „Vassza Zselezovna") ugyan kitűnő egyéni alakításokra adtak alkalmat, ám tovább lépni a színház kollektívája nem tudott, továbbra is megmaradt kiemelkedő képességő színészek színházának. A tallinni „Munkás Színház" és az „Észt Drámai Színház" 1940 őszén egyesült, ám ez az egyesülés nem bizonyult szerencsésnek, s így az évad második felében már újra önállóan dolgoztak mindketten. A három tallinni színház közül a „Munkás Színház" mutatta be az év folyamán a legtöbb szovjet színdarabot, melyek közül kiemelkedett Lavrenyov „Összeomlás" című alkotása P. PÖLDROOS rendezésében. Az évad speciális kísérlete volt, hogy három észt társulat is (az „Estonia", a „Vanemuine" és a „Drámai színház") 1941-ben nagyjából egy időben tűzte műsorára A. KITZBERG „A farkasbőrbe bújt ember" című színművét. Elsősorban azért, mert az előadások versengtek egymással, a legjobb produkció jogot nyert az 1941 őszén Moszkvában rendezendő Észt SzSzK művészetének napjain való részvételre. A bizottság a „Drámai Színház" előadását ítélte legjobbnak. Javában folytak tavasztól kezdve a moszkvai bemutatkozás előkészületei, június 21—22-re volt kitűzve a nagy nemzeti seregszemle, amelyen a legjobb amatőr együttesek és a köztársaság legnevesebb hivatásos művészei szerepeltek volna. 1941. június 22-én reggel azonban kitört a II. világháború. 159 159 K. KASK— V. P AALMA—L. TORMIS: Teatr. In: (föszerk.: G. NAAN): Sovjetskaâ Estonia Kratkij Enciklopediöeskij spravoönik. Tallinn, 1979. 304—323. p. 124
