Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

katonaállítás miatt Berényben a "Nádor" huszárezred 533, Karcagon pedig a "Miklós" huszárok 786 újonca állomásozott, ami még további veszteségeket eredményezett.-62 A katonai fuvarozás (forspont) időigényes, embert, állatot és szekeret egyaránt rongáló szolgáltatás volt, mely az igásállattal rendelkezőket terhelte. 1785-ben Fényszaru kérte is a Kerületeket, hogy mivel ez döntően redemptus teher, ennek alapjául ezután a földbirtokok szolgáljanak, vagy minden kötél föld után 10 forintnyi megváltást lehessen fizetni. 263 A királyi szolgálat egy sajátos, évenkénti rendszeres tehertétele volt a sószállítás. Ez az Erdélyben bányászott sónak a nyugati irányú fuvarozását jelentette egy meghatározott szakaszon. A Jászság rendszerint Poroszló—Hatvan és Szolnok—Pest, a Nagykunság Somlyó—Debrecen, Debrecen—Szolnok és Szolnok—Pest, a Kiskunság pedig Szolnok—Pest és Szolnok—Dunavecse, illetve Szeged—Pest és Szeged—Dunavecse közötti útvonalakon volt érdekelt. A Kerületekre 1816-ban 110000, 1834-ben 39300, 1845-ben pedig 40698 bécsi mázsa só fuvarozása esett. Az utóbbi két alkalommal a felosztásból a Jász Kerület 18950 és 17982, a Nagykun Kerület 9210 és 10376, míg a Kiskun Kerület 11080, illetve 12340 mázsával részesült. 264 A gabonaszállítások — a törvényhatóság gabonamegajánlásaihoz hasonlóan — a napóleoni háborúk végéig voltak jellemzőek. A jászkun lakosok az állami szolgáltatások mellett a Jászkun Kerület, a három külön kerület, valamint saját településük részére is adóztak, s rendszeres közmunkákkal is tartoztak. Korai kezdetek után 1771-től — a hadiadó reformjával — vált rendszeressé a hármas kerületi háziadó (domestica generalis), valamint az egyes kerületek külön háziadója (domestica particularis). 265 Az elsőt a hadiadóhoz hasonlóan, az egy dicaegységre eső összeg évenkénti meghatározásával vetették ki. A partikuláris háziadó a külön kerületi költségeket biztosította. Ezek kivetése rovásonként történt, amelyek száma a reformkorban állandó volt. A Jászságban 120, a Nagykunságban és a Kiskunságban 100—100 rovást osztottak fel a települések között, s az ezekre eső pénzösszeget szintén évente meghatározták. A három particularis domestica kassza költségeinek felosztásául a redempció szolgált: 66 A háziadó rendszerint a hadiadó felét­harmadát, a partikuláris háziadó pedig ez utóbbi harmadát-negyedét tette ki. A különböző szinten elrendelt közmunkák rendszerint utak és gátak építésére, a települések majorságainak fejlesztésére, vagy más helyi, közcélú intézmények, épületek létrehozására irányultak. A közmunkakivetések alapja előbb a redempciós váltság, majd az iga- és a munkaerő volt, s az irredemptusok felső 262 "Pesti Hírlap", 1841. Télutó 27. Ekkor a Kerületek részéről itt is megjegyezték, hogy "két napra 3 font 6 latra szabott kenyéren kívül minden más eledel megtérítése jogosnak látszana . 263 SZML Jászfényszaru, tan. jkv. 1785. okt. 8. 807. 264 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1816. nov. 26. 659. 1972. sz.; Uo. kgy. ir. 1833. 4. fasc. 648. sz.; Uo. kgy. jkv. 1845. febr. 24. 152. 573. sz. 265 Szabó L., 1987. 98—99. 266 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1818. 4. fasc. 27. sz. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom