Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

levelet. Kunhegyesen 1842-ben a két évvel korábbi tagosítás miatt kértek kerületi felülvizsgálatot.

1337 A Jászságban 1844-ben Alsószentgyörgy előző évi Kara pusztai tagosítása már erőszakos megmozdulásokat is kiváltott. A tudósítások szerint "némelly nyugtalan lakosok előbbi földbirtokjukhoz ragaszkodva régibb földeiket visszafoglalták, az új birtokát mostan akaró lakosokat tulajdonukból kiverték, sőtt a józanabb, őket ... intő lakosokat vasvillával, dorongokkal és felgyújtással fenyegették, s ezen felgyújtást egy lakos tanyájára hordott kerítési anyagok felperzselésével végre is hajtották, hasonló sorsot Ígérvén mindazoknak, kik újabb birtokaikat elfogadni, s ekként a tagosztályt életbe léptetni akarják".

1338 Különösen sok probléma volt a Kiskunságban. Itt 1842-ben főképpen a fülöpszállási tagosítás váltott ki nagy indulatokat. Az ellenkezők makacssága miatt még József nádort is tudósítani kellett a helyi eseményekről. Később a tagosítás ellenzői is eljuttattak a főherceghez egy 224 aláírásai ellátott folyamodványt, amiben a tagosztály bevezetése ellen tiltakoztak.

1339 Majsán a tagosításból kifolyólag a korábban eladott bodoglári puszta visszaszerzésére indult mozgalom. Ennek vezetőit, Varga Jánost és Szikora Jánost végül börtönbe zárták, mire 68 helyi lakos levélben követelte szabadonbocsájtásukat.

1340 A nádor félegyháziakkal kapcsolatos ítéletét az alábbiakban már ismertettük. Ez a későbbiekben a Jászkun Kerület egészét tekintve meghatározó jelentőségűnek bizonyult, mivel a belső határbeli tőkefölddel nem rendelkező redemptusok különböző csoportjai a tagosítások nyomán szintén kiszorultak a földváltó rétegből. Ennek hatása főként a Kiskunságban mutatkozott meg, ahol számottevőek voltak a társadalom átmeneti rétegei. Ugyanakkor azonban épp itt, Halas városa volt — tudtunkkal — az egyetlen, ahol 1863-ban a száraz redemptusok legelőilletményét végül mégis elismerték, sőt a korábbi kerületi és nádori határozatok ellenére ki is adták. Mindennek persze az is oka volt, hogy a redempcionális összeg nyilvántartása itt egy idő után teljesen rendszertelenné vált, s a különböző természetű és osztályú földeket is teljesen összekeverték. Végül a tagosítást itt a régi telekkönyvek alapján hajtották végre.

1341 A tagosításokkal kiváltott indulatok nyomán a 40-es években a nádor több alkalommal is a "gyújtogatókra rögtön itélő rendszert" hirdetett meg a Kerületekben rendszerint egy-egy évi időtartamra.

1342 A tagosítások nyomán az országgyűléshez is jutottak el panaszok. 1844-ben Szentkirályi Móric Pest megyei követ is felemlítette a jászkun tisztviselők által elkövetett visszaéléseket. 1335 "Pesti Hírlap", 1841. aug. 21. 1336 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1841. aug. 11. 1786. sz. 1337 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1842. jan. 31. 291—292. 447. sz. 1338 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1844. márc. 13. 185. 808. sz. 1339 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1842. szept. 26. 870. 2493. sz.; Uo. 1842. nov. 22. 1139. 3406. sz.; Uo. 1843.. jún. 19. 439. 1467. sz. 1340 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1842. nov. 22. 1139. 3406. sz. 1341 Nagy Szeder I., 1926. IV. köt. 17. és 22. 1342 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1842. szept. 26. 857. 2460. sz. 1343 Kovács F., 1894. IV. köt. 309. 215