Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

példájára meg írt mód Szerént elmetzett Nyelvi gyalázatos Akasztófára föl szegeztetett."

1228 Több településen főbírák és tanácstagok is szembeszegültek a minden addiginál nagyobb új tehertételekkel. Félegyházán 1746-ban a kerületi főtisztviselők mondták ki, hogy "Pál Mihály nevű Helységh Bírája a N. Districtusoknak végzését nem observálván, annak nem is engedelmeskedvén, sőtt a maga népe közt sok egyenetlenséget, és lármázást szerzett, a Bíróságbul le tétetett, és a Districtusokbul proscribáltatott".

1229 1745-ben Lacházán a vagyonos Galambos Istvánt azért ítélték 100 forint bírságra, mert a lakosokat arra lázította, hogy "a Redemptióhoz ne álljanak".

1230 Feltételezhető, hogy a Kerületekből számos, közfunkciót nem viselő személyt kitiltottak ilyen okok miatt. Pillanatnyilag a madarasi események tűnnek a legjelentősebb redempcióellenes jászkun megmozdulásnak. Itt 1750 február közepén Kun Pál bíró halála után robbantak ki az ellentétek. A mozgalom vezetője Karaguly György volt, akit február 17-én állítottak bíróság elé. A tanúként behívott 44 személy vallomásaiból egyértelműen kiderült, hogy Karaguly a redempció ellen fellázította a szegénységet, s arra biztatta őket, hogy abba semmit se fizessenek. A titkosnak szánt szervezkedés azonban hamar közismertté vált, s nyílt zendülésbe csapott át. Február közepétől március végéig a népesség állandó mozgásban volt, s a helyi magisztrátus kénytelen volt a nagykun kapitány segítségét kérni. Végül a március 22-én tartott gyűlésen tudták a rendet helyreállítani, az ellenkezők számára szigorú büntetéseket helyezve kilátásba.

1231 A következő évben még átmenetileg Szendrei Sámuel nótárius tanács és Dus János főbíró elleni vádjai szították fel újra az indulatokat.

1232 XII.2. A helyi ellentétek kora A redempciós eljárások lezárulását, s a jászkun társadalmi viszonyok megszilárdulását követően az 1830-as évekig csak néhány jelentősebb megmozdulásról vannak adataink. Ugyanakkor azonban voltak olyan kérdéskörök, amelyek gyakorlatilag állandóan visszatérő problémákat okoztak minden településen. A terjedelmi kötöttségek miatt e "kezdeti" időszak konfliktushelyzeteinek teljes bemutatására nem vállalkozhatunk, legfeljebb a főbb típusok ismertetésére. Nehézséget csak az okoz, hogy ezek gyakorta összefonódtak egymással. 1228 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, Városkönyv (1735—1757) 199. 1229 Mezősi K., 1974. 358. 1230 PML Kiskunlacháza, tan. ir. 1745. Capsa K., Fasc. 3., No. 15/C. 1231 Kormos L., 1967. 55. 1232 Illéssy J., 1900/a. 197