Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

XII. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK A jászkun társadalom fejlődésének adott periódusát vizsgálva szembetűnő, hogy a megváltakozás befejezésétől a reformkor kezdetéig jószerint csak a mindennapi élet, s a társadalmi kapcsolatok elemi szintjein jelentkeztek konfliktusok, "" amelyek nem nyúltak túl egy-egy település határain. A helyzet ezt követően változott meg, részint az országos politika hatására. A főbb problémák, ellentétek, s megoldásuk igényei idővel speciális kérdéskörökben összegződtek, s végül a Kerületek szintjén is túlnőttek. XII. 1. Redempcióellenes mozgalmak A Jászkun Kerület történetének nyilvánvalóan a legfeltáratlanabb, s legkevésbé megfogható konfliktusai a megváltakozás időszakában figyelhetők meg. Nehézséget okoz, hogy a későbbiekben — érthetően — a települések sem "dicsekedtek" ezekkel. 1745 nyarán a redempció, s az ezzel járó áldozatvállalások hírét nem mindenütt fogadták örömmel. Már említettük, hogy számos jász településen redempcióellenes megmozdulások voltak, Árokszálláson és Fényszarun pedig csaknem lázadás tört ki.

1227 Később főként a kiskunok tűntek ki a lázongásban*. Almásy főkapitány külön körlevélben lépett fel az elharapózott káromkodások ellen, mit nyilvánvalóan a redempciós terhek váltottak ki. Halason egy személyt halálra is ítéltek, s "Nyelve először meddig lehetett Szájábul Hóhér által kivonattatott, és tövirül elmetzetvén, azonnal feje vetetett. Annakutánna másokkk 1226 A címben tudatosan kerültem az "ellentét" kifejezést, mivel ez a marxista történelemszemlélet nyomán gyakorta vált az "állandó, kibékíthetetlen szembenállás" szinonimájává. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a magam részéről elfogadom a társadalomnéprajz azon megállapítását, amely az ilyen ellentéteket — különösképp a paraszti társadalmakban — tagadja. Kétségtelen ugyan, hogy megoldatlan társadalmi problémák csoportok tartós szembenállásához vezethetnek, de ez semmiképp sem állandó és antagonisztikus. 1227 "Jászberény és Vidéke", 1904. dec. II.; Kiss J., 1992. 247—251. 196