Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

a pásztorbérek alakulása, valamint az időjárás között sok esetben kapcsolat figyelhető meg. Véleményünk szerint talán a terragium kerületi szintű szabályozásának egyes eseményei is kapcsolatba hozhatók a korábbi esztendők aszályos időjárásával, s az állattartás ennek nyomán bekövetkező krízisével. A terragium magasabb kiszabását gazdálkodási rendszerük eltérő jegyei miatt a Jászságban pártolták, míg a Kiskunságban inkább ellenezték, s a lejjebb szállítás érdekében írtak a közgyűlésnek. A Nagykunságban a korábbi állapotokkal kapcsolatban elmondták, hogy évente eltérőek voltak a terragiumok, s hogy eztán marhánként 5, juhonként pedig 1 garast vesznek be. Utaltak arra is, hogy itt a gazdálkodásnak még nem a legfőbb ága a juhászat, s árendás juhászokat sem lehet találni.

670 A kiskunok jelezték, hogy a maguk részéről kizárólag az újonnan beköltözőitekre kívánják a terragiumfizetést hárítani, mivel csak Halason és Kunszentmiklóson vannak panaszok, s ezek más módszerekkel is orvosolhatók.

671 Végül a közgyűlés 1795 elején módosított korábbi határozatán, s kimondta, hogy ezután az irredemptusok 20 juhot tarthatnak 6 krajcár terragium fejében, míg efölött minden darabról 12 krajcár jár.

672 A jelek szerint az egyes kerületek (s beleegyezésükkel a helyi tanácsok) továbbra is intézkedhettek saját hatáskörükben. Elgondolkodtató, hogy a legkevésbé érdekelt Nagykunságon

673 belül 1797-ben Kunszentmártonban a juhászok még 12 krajcár juhonkénti terragiumot fizettek, mivel a tanács az 1794. évi végzést módosító 1795-ös határozatról nem tudott.

674 1800-ban a kerületi határozat szerint a nem redemptusok a "magok marháiktól, egy-egy számos marhát, vagy két tavalyit, vagy 10 juhot ... 15 kr-ral számítván fognak fizetni".

61S Ebben az évben a nádor a szanki pusztán a juhok és marhák külön legelőjének kijelölését is elrendelte.

676 1811-ben Félegyházán megállapították, hogy amíg az elmúlt időszakban a puszták árendája nőtt, addig a bankók értéke csökkent. Ezért a terragium összegét az apróbb jószágoktól 5 dénárban, a nagyobbaktól pedig 5 krajcárban állapították meg.

677 Ebben az év a már nem is tudják megfizetni. SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1794. 9. fasc. 1789. sz. Ez már csak azért is érdekes panasz, mivel alátámasztja Nagy Szeder István ama eszmefuttatását, mely szerint a XIX. században Halason az irredemptus juhászok gazdasági előretörése volt az altalános jellemző. Nagy Szeder I., 1935. IV. köt. 35^2. 668 BellonT., 1990. 114. 669 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1794. 9. fasc. 1254. és 1789. sz. 670 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1795. 9. fasc. 22. sz. 671 Az indoklás szerint az új terragium hallatára az irredemptusok tömegesen hagyták el a Kiskunságot, mert a környező állattartó mezővárosokban jóval enyhébbek voltak a feltételek. Ezt a fejleményt azért is károsnak tartották, mivel az elmenők terheket is viseltek, s távozásukkal a redemptusok terheit növelik meg, nem is beszélve azokról a gazdákról, akik állataik nem lévén földjeiket árendába szokták adni. Végezetül utaltak a Jászság és a Kiskunság eltérő természetföldrajzi, gazdálkodási teltételeire is. SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1794. 9. fasc. 2243. sz. 672 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1795. jan. 8. 8. 22. sz. 673 Illéssy nagykun kapitány jelentése szerint pl. Karcagon az évente beszedett terragium alig ment 5 forintra. SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1800. 2. fasc. 1162. sz. 674 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1797. aug. 12. 172. 161. sz. 675 Szabó L., 1987. 162. 676 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1800. febr. 5. 212. 45. sz. 677 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1811. ápr. 27. 35. 91. sz. 136