Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
Kerületek a terragiumok újra szabályozásához kértek véleményeket, jórészt a növekvő papírpénzforgalom miatt. A kinevezett deputátusok a marhákról szedett pénz 15-ről 30 krajcárra, míg juhok utáni 3 krajcár 6-ra emelését javasolták. Mihálytelken 1813-ban hoztak határozatot arról, hogy a terragium a nagyobb lábasjószágok darabjáról 18, a kisebbekről 6 krajcár lesz. 679 Ekkor Halason is javasolták, hogy a birtoktalanok nagyobb marháitól 18 krajcárt, a juhoktól 6 krajcárt vegyenek be váltóforintban. 680 1819-ben Halas városa jelentős adósságai miatt a kerületi közgyűlés előtt felvetette a terragium felemelésének, illetve a kasszák deficitje a lakosokra történő felosztásának gondolatát. A nagy jószágokról 24, a kicsikről 8 krajcárt kívántak beszedni. Félegyháza a maga részéről nem támogatta a halasi kérést, s megelégedett a fűbér pillanatnyi nagyságával. 681 Mindazonáltal a Kerületek 1819ben újra szabályozták a terragium összegét. A Jászság az előzetes véleményezés során a nagyobb marhákról 18, a kicsikről 6, a Nagykunság 24 és 10, végül a Kiskunság 45 és 10 krajcárt kívánt beszedni. A közgyűlés végül úgy döntött, hogy a birtoktalanok a nagyobb jószágoktól 24, az apróbbaktól 8 krajcárt fizessenek évente. 6 2 1823-ban a főhatóságok az adó beszedését konvenciós pénzben rendelték el, s emiatt a terragiumot is ebben kellett fizetniük. Végül az öreg, legelő marhák utáni bért 20, az apróbbak utánit 8 krajcárban határozták meg. 693 Ezt követően jelentősebb kerületi szabályozásról nem tudunk. 1846-ban a fülöpszállási és szabadszállási juhászok sikertelenül kérték a Kerületektől a terragiumfizetési kötelezettség eltörlését. 684 A túrkevei irredemptusok 1849 tavaszán követelték a terragium eltörlését, de a tanács — a birtokosok kizárólagos jogaira hivatkozva — elutasította kérésüket. 685 1854-ben Karcagon úgy határozták meg a jószágok után járó földbért, hogy "azon földbirtok nélküli lakosok, kiknek jószága a múlt esztendőben a birtokos lakosság közlegelőjén élt, s országos adó alá nem vétetett fel, két tavalyit, vagy 10 juhot, vagy 5 sertést számítva egy öregszámba, fizessék a karcagi pénztárba a juhtól 10 krajcárt a nagydarab jószágtól pedig 1 pengőforintot". 686 Az alábbiakban láthattuk, hogy a terragiumszedés a vizsgált időszakban általános jelenségnek tekinthető. Kezdeti — táji sajátosságokból fakadó — eltérések után ezt a századfordulótól a közösségek és a Kerületek egyaránt számtalanszor szabályozták. Ettől remélték a szűkülő határban a birtoktalan elemek állattartásának korlátozását, bár az időjárási viszonyokra (aszály) is igyekeztek 678 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1811. 1. fasc. 359. és 861. sz.; Uo. Jászkisér, körlev. jkv. 1811. 341. 415. sz. 679 SZML Jásztelek, tan. jkv. 1813. márc. 31. 85. 30. sz. 680 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1813. júl. 8. 64. 94. sz. 681 BKML KkfR. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1819. szept. 15. 339. 278. sz.; SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1819. 4. fasc. 1878. sz.; Uo. 1819. 6. fasc. 1392. sz. 682 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1819. nov. 22. 621. 1878.; Gyárfás I., 1883. 36. 683 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1823. 4. fasc. 268. sz. 684 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1846. 4. fasc. 2115. sz. 685 Bellon T., 1990. 86. 686 Bellon T., 1990. 87. 137
