Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása, 1745–1876 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 51. (1995)

I. A JÁSZKUN KERÜLET HELYE A MAGYAR JOGI ÉS IGAZGATÁSI RENDSZERBEN 1.1. AZ ÖNÁLLÓ ADÓZÓ KERÜLET KIALAKULÁSA A kunok és a jászok betelepítése a XIII. században történt. A török (kipcsak) eredetű kunok letelepedését IV. Béla engedélyezte 1239-ben, majd a tatárjárás után 1246-ban. A jászok népként való említése először Károly Róbert 1323-ban, 18 név szerint is említett jász kérésére kiadott oklevelében olvasható

2 . Szabó László szerint az alán eredetű jászok a kunokkal egy időben jöhettek Magyarországra, mint a kunoknak bizonyos alávetettségben élő népcsoport.

24 A kunok és a jászok belviszonyainak szabályozásáról megtelepedésüket követően több kiváltságlevél is keletkezett. 1279. június 24-én az első, augusztus 10-én pedig az úgynevezett ,,második kun törvény", melyet keresztségi kiváltságlevélként is neveznek. Ebben az oklevélben biztosította IV. László király a kunok egyik legfontosabb kiváltságát, a jogszolgáltatás önállóságát a nádor legfőbb bírói tiszte alatt. Minthogy a nádori fennhatóság a jászok és kunok életében 1848-ig fennmaradt és kiemelt fontossággal bírt, úgy véljük, szükséges a vonatkozó részeket szó szerint is kiemelni. A törvénykezési ügyeket illetően a következők olvashatók az oklevélben:

25 „Azt is elrendeljük, hogy mint nagyatyánk, Béla idejében a kún főrendek, kún nemesek és a kunok mind közönségesen országunk időszerinti nádorának bírósága alatt legyenek, ki maga mellé vévén az illető nemzetség bíráját vagy főnökét, országunk lakosaival fölmerülendő minden ügyekben bíráskodni fog, mint nagyatyánk óta történt, kivévén azon esetet, hogy ha két kún nemes közti vérontás vagy panasz merülne föl, ekkor ugyanis, azon nemzetség bírája, melyhez a vádlott fél tartozik, fog a panasz fölött ítélni, s az ilyetén két kún nemes közötti pörhez a Nádornak semmi köze sem leszen, - és ha valamelyik az ily pörlekedők közül saját nemzetsége bírájának ítéletével meg nem elégedvén, mihozzánk föllebbezne, akkor azok ügyét mi személyesen, az illető nemzetség bírájával együtt fogjuk törvény szerint elintézni..." A kunok alkotmánylevelének is tekinthető oklevél szerint a kunok főbírója a nádor volt, de voltak kivételek, 1419-ben Perényi Miklós főlovászmester töltötte be a tisztséget, 1436-ban két kun bíró volt: Országh János és Kátay László. 23 Örsi, 1990. 24 Szabó L., 1979.28. 25 Szerelemhegyi, 1882.53. , Gyárfás, II. 438-443. 11