Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása, 1745–1876 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 51. (1995)

Albert király uralkodása alatt a nádor választása az országgyűlés hatáskörébe került, s ez időponttól már megválasztásakor a nádor személyéhez kapcsolták a kunok fölötti bíráskodás tisztségét. A jászok jogi helyzetét az említett 1323-ban kiadott oklevél szintén kiváltsá­goknak mutatja, hiszen részükre szabad bíróválasztást enged. Az oklevélben Károly Róbert a kérelmező, név szerint is megnevezett jászokat bárki más hatal­ma és bíráskodása alól kiveszi, kinyilvánítva, hogy az egyedül ő felsége alatt katonáskodni köteles jászok rendjébe és társaságába áttétetnek; megengedtetik azonkívül nekik, hogy kapitányt vagy bírót, akit tetszik, azonban a királyi felség iránt hívet joguk van szabadon választani." 26 A XV. században kiadott oklevelek közül a kunok kialakuló belső szervezeti, igazgatási rendjére utal Hunyadi Má­tyás 1456. aug. 16-án kiadott oklevele 27 , melyben Halas szék összes kapitányait és a mezei kunokat" figyelmezteti, hogy minden év folyamán kapitányt válasz­szanak, tudniillik egyiket a mezei kunok, másikat a kunok kapitányjai; és tizenkét esküdtet is válasszanak és nevezzenek a mezei kunok maguk közül"... Az oklevél a választott kapitányok és esküdtek feladatkörét részben igazgatási feladatokban: adók, ajándékok és járandóságok beszedése, részben jogszolgáltatási feladatban székükben: „mindenféle perben ítélkezzenek" jelölte meg. Az oklevél arról is tanúskodik, hogy a katonai szervezetben élő kunok életében a katonai és „polgári igazgatás kettéválik. A két kapitány közül az egyik, a későbbi bíró" nevezetű elöljáró feladatkörét töltötte be, még akkor is, ha az oklevél az elnevezésben nem alkalmazza az említett megnevezést. A tizenkét esküdt választása pedig a későbbi „tanács" elődjének tekinthető. Ebben az oklevélben már nem szállások­ról, hanem ,,székek"-ről tesznek említést. Az oklevelek mellett kiemelkedő jelentőségű, hogy Hunyadi Mátyás már tör­vényalkotási szinten szabályozta a kunok legfőbb bírói tisztét. Az 1485-ben ki­adott nádori törvénycikkek 1 1. cikkelye rögzíti, hogy a nádor a kunok örökös ispánja és bírája, mely tisztségért a kunoktól évi 3.000 aranyat kell kapnia. 28 1498-ban II. Ulászló király oklevele már együtt említi a jászokat és kunokat, akik ha a rendelkezése ellenére valamely jobbágyot maguk közé vinnének, őket ez iránt az ország nádora előtt törvényesen kell kérdőre vonni. 29 A nádort az oklevél mint mindkét népcsoport bíráját említi, ezért azt a közös jogi kötelék alapjának tekinthetjük. Gazdasági téren is közös főhatósághoz tartoztak, hiszen mint koronabirtokon élő népeknek a budai királyi tiszttartó a főhatóságuk. A XV. században igazgatási szervezetük is megváltozott, a. kun szállás­területeken székszervezetek alakultak ki. A nagycsaládok vérségi kapcsolatokon alapuló szokásjogát új társadalmi szerveződés, rétegződés és igazgatás váltotta fel. A tiszántúli, későbbi Nagykunságban két széket, Kolbazszéket és Zenthelt­26 Szabó L„ 1979. 28. . Pintér, 1910. 100. 27 Pintér, 1910.139.. 28 Corpus Juris, 1899. 403. 29 Corpus Juris, 1899. 623. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom