T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
S. Lackovits Emőke: A gyermek a falusi társadalomban és a családban. (Veszprém megye, 1880-1950)
tettel ma is nagyanyjára, akitől az első meséket, dalokat, mondókákat hallotta, tanulta, aki felnyitotta szemét a körülvevő világ, a környezet, a természet gazdagságára, szépségére. „Szegény, drága jó nagyanyám szeretete úgy borult ránk, mint a csillagos ég" - emlékezett egyik kővágóőrsi adatközlőm. Ekkor alakult ki az a kapcsolat gyermek és nagyszülő között, amely a későbbiek során is szoros lelki kötődés maradt, s amely konzerválta a szülő-gyermek kapcsolat hagyományosan kialakult, távolságtartáson alapuló rendjét, amely akkor változott csak bensőségesre, ha a férjhez ment lány maga is gyermeket szülő anya lett. Esetenként úgy tűnik, mintha egyes családokban nem törődtek volna eleget a gyermekekkel, nem gondozták volna őket elfogadhatóan. Szeretetben azonban itt sem volt hiány, s a kisgyermeknek szándékos elhanyagolása a közösség vigyázó szemei előtt aligha történhetett volna. Ez a gondozás-nevelésbeli elégtelenség tudatlanságnak és a nehéz körülmények kényszerítő erejének tudható be. A gyermek a család gondoskodása és nevelési elveinek megvalósítása eredményeként vált a falusi társadalom teljes jogú tagjává. E nevelési elvnek két sarokpontja volt: az imádság, azaz a hitbeli, vallásos nevelés és a munka, vagyis a tevékeny emberré formálás, a munkára nevelés. Hisz a közösség mind a hitetlen, templomkerülő, mind a dologkerülő embert elítélte, megvetette. E két pólus között valósították meg azt a nevelést, amelynek eredményeként a gyermek a paraszttársadalom törvényeit ismerő és tisztelő felnőtté vált úgy, hogy közben a családi munkaszervezetben munkaerőként tanulta meg évenkénti ismétléssel a termelés mikéntjét. A vallásos nevelés kicsi gyermekkorban kezdődött az első imádságok, fohászok megtanításával, katolikusoknál a keresztvetés elsajátításával, a szentképi ábrázolások elmagyarázásával, minden felekezetnél az étkezés előtti és utáni közös imádsággal, valamint a templomi istentiszteleteken való részvétellel az édesanya és a nagyanya mellett. A cseperedő gyermeknek a közösség vallásos alkalmain való részvételére a család mellett 430
