T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Kriza Ágnes: A nevelés Bethlen Miklós önéletírásában
nagyon alacsony volt. Másrészt pedig az - s erre Norbert Elias hívja fel a figyelmet a civilizáció folyamatának vizsgálatakor -, hogy a középkorban sokkal kisebb volt a különbség a gyermekek és a felnőttek érzelmi és viselkedésmércéi között. Ennek szemléltetésére kiváló példa, hogy ebben a korban az emberektől teljesen idegen volt még az elképzelés is, hogy a nő és a férfi közti kapcsolatot, a szexualitást „egymás és a gyermek előtt titkolni, az intimitás szférájába utalni és szigorúan elzárni szükséges". 6 Az ilyenfajta távolság a felnőttek és a gyermekek között az évszázadok során fokozatosan növekedett, noha még a humanizmus moralistáinak didaktikai művei is hasonló szellemben íródtak. 7 A XVI. század végétől azonban határozottabb változások észlelhetők. Ebben a korban született meg a „gyermekek számára megtisztított könyv eszméje". A nevelők ezentúl ügyeltek arra, hogy mit mondanak, mit adnak a gyermek kezébe. „Rendkívül fontos állomás ez. Tulajdonképpen innen számítható a gyermek tisztelete". 8 Ezek ismeretében megérthetjük, hogy miért ostorozza Bethlen Miklós a humanista iskolák tananyagát, melyben a XVII. század idején is nem kis számmal szerepeltek az antik költők pajzán versei. „Hány poéta, rhetor vagyon, akit a bajusza s azt cirókáló magistra felettébb is megtanít, s mégsem elég, hanem Ovidius kell, De arte amandi, Catullus, Tibullus, Propertius familiáris az egyéb könyvek között, de Ésaiás, Szent Pál s at., az egész biblia sunt peregrina". 9 A gyermekkorral szembeni közömbösség okairól eddig nem beszéltünk. Ezek közül most egyet emelnék ki: a gyermekek korai halálozását. 6 Elias 1987. 330. 7 Elias 1987. 325-329. 8 Ariès 1987. 142. 9 De arte amandi. A szerelem művészetéről с. mű; familiáris: otthonos; sunt peregrina: idegenek. Ö. I. 166. 352