T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Kriza Ágnes: A nevelés Bethlen Miklós önéletírásában

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő': T. Bereczki Ibolya Kriza Ágnes A nevelés Bethlen Miklós önéletírásában l. Bevezetés Erdélyben és a királyi Magyarországon a XVII-XVIII. század az emlékirat műfaj virágzásának kora. A közélet számos kiváló személyisége veti papírra életének történetét, vallomásait, a világról alkotott nézeteit. Bethlen Miklós Önéletírása a műfaj egyik legremekebb alkotása. Bethlen a Habsburgok fogságában, 1708 és 1710 között írta meg művét. Nemcsak politikai pályafutásáról, munkájáról, kortársairól, házasságairól, de gyerekkoráról, neveltetéséről és saját gyermekeiről is részletesen tudósít Igen sok tájékoztatást ad az Önéletírás a korabeli főúri ifjak életéről, iskoláztatásáról, neveléséről. Tovább növeli a mű értékét, hogy Bethlen közel egy éven keresztül volt a kor legnagyobb magyar gondolkodójának, Apáczai Csere Jánosnak a tanítványa. Bár az Önéletírás csupán egy speciális réteg nevelését mutatja be, mégis úgy hiszem, hogy segítségével a kor számos létező, valós problémáját világíthatjuk meg. A XVII. század már átmeneti kor. Ebben az időben kezdtek hazánkba beszivárogni az újkori Európa polgári szellemi irányzatainak tanai, és lassan nálunk is megdöntötték a közép349