T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Kriza Ágnes: A nevelés Bethlen Miklós önéletírásában

kor stabilnak és szilárdnak hitt gondolkodásmódját. E folyamatról ad Bethlen Miklós hiteles tájékoztatást, állandóan ostorozva a hazai erkölcsöket, rossz közállapotot és a szellemi visszamaradást. A középkorban nem vettek tudomást a gyermekek életkori sajátosságairól, „kis felnőtteknek" tekintették őket. A XVII. század e tekintetben fordulópont. Először arról kívánok beszélni, hogy miként ment végbe ez a folyamat, Bethlen Miklós korában mik a jelei a gyermek iránti fokozott érzékenységnek. Ebben a részben külön ki szeretnék térni a gyermekek korai halálozásának kérdésére és a kialakuló új nevelési elméletekre. A következő részben a gyermekek veréséről lesz szó. Mit gondoltak a verésről a Bethlen Miklóst megelőző korban, és milyen változások indultak meg e tekintetben is a kor nevelőinek gondolkodásmódjában? Végezetül az iskolai borfogyasztás kérdésének néhány aspektusát fogom vizsgálni. Az előadás külön célja, hogy az egyes jelenségeket egy európai történelmi folyamat kiragadott állomásaként ábrázolja, ezzel is érthetőbbé téve az Önéletírás különböző utalásait. 2. „Nem soká tart a vidám nyár, rakjatok fészket" 2.1. A gyermekkor felfedezéséről „Tanuljanak ebből, mert ezt én nem magamnak írom, a tanító szülék, kurátorok; a tanítók és tanulók, hogy a gyermeki üdőt siessenek jóra fordítani, mert nem tudják meddig tart: Non aestas est laeta diu, componite nidos".

1 Bethlen Miklós meghatározó jelentőséget tulajdonított a gyermekkornak, amely a felnőttkort is befolyásolni tudja. Ma a XX. század embere 1 „Non aestas est laeta diu, componite nidos": Nem soká tart a vidám nyár, rakjatok fészket. Bethlen 1955. I. 165. (Továbbiakban: Ö. 1-П.) 350