T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Balogh Jánosné Horváth Terézia: Gyermekek saját készítésű ékszerei
azokat az ékszereket, amiket a magyar falusi gyermekek természetes anyagokból készítettek; hiszen úgyis izgat a természetes anyagok szerepe az európai népi ékszerkultúrában. Anyagok „A minden úton-módon érvényesülést kereső játéktevékenység vágya nem enged kényes válogatást a játékszerek anyagában sem. A gyermek abból csinál magának játékot, ami a kezeügyébe kerül" - írja N. Bartha Károly, és ez érvényes a játékszerű ékszerekre is. Az ásványvilágból az agyagot szokták használni. A növényvilágból sokféle faj többféle eleme alkalmas ékszerkészítésre, melyik évszak mit nyújt. Szárakat önmagukban is alkalmaznak. A vad növények közül például ezeket: útifű (Platango), bürök (Conium maculatum), kákics (Sonchus?), gyermekláncfű (Taraxanum officinale), papsajtmályva (Malva neglecta). Az akác (Robinia pseudoacacia) levelének szárát is felhasználják, a fűszálakat is és a nyírfaágat (Betula). A termesztett növények közül a rozs szalmája kedvelt ékszeranyag. Leveleket - szárral vagy anélkül - vad növényekről szednek, mint a szászfű (Vinca minor), a papsajtmályva, a tölgy (Quercus robur) és más erdei fák. Még a, falevelek beteges kinövése, a gubacs is fölhasználásra kerül; tölgyről, bükkről (Fagus sylvatica). Virágokat szárral vagy anélkül használnak, főleg a vadontermőket: nadálytő (Symphytum), földimogyoró (Lathyrus tuberosus), tüdőfű (Pulmonaria), margaréta (Chrysanthemum leucanthemum L.), gyermekláncfű, vad here (Trifolium medium L.), fehér here (Trifolium montanum L.), piros here (Trifolium pratense L.), a szarkaláb (consolida regalis), pipacs (Papaver rhoeas), búzavirág (Centaurea cyanus), libavirág (Ranunculus?), csarab (Colluna vulgaris), havasi gyopár (Antennaria dioica). A kerti virágok közül a pünkösdi rózsa (Trollus europaeus) alkalmas. 672
