T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ratkó Lujza: A táncba nevelődés a nyírségi gyermek életében

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 5ft Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tóim László - Szerkesztő: T. Bereczki íbofym Ratkó Lujza Táncba nevelődés a nyírségi gyermek életében

1 A tradicionális paraszti társadalomban születő gyermek a világmindenség, a természeti és természetfeletti erők által meghatározott rendbe születik bele. Születése pillanatától fogva ezt a rendet közvetíti számára szűkebb és tágabb környezete, a család, a falu társadalma, ebbe a rendbe nő bele, tanul bele észrevétlenül kicsi korától fogva a játékok, a családi és falusi munka- és szórakozási alkalmak révén. Megtanulja, mik a közösség elvárása vele szemben, milyen kötelességek hárulnak rá, és milyen jogok illetik meg. Észrevétlenül elsajátítja a társas érintkezés szabályait, a viselkedési normákat - lassan belenevelődik a felnőttek világába, megtalálja a maga helyét a falu társadalmában. Ugyanilyen természetes módon és szinte észrevétlenül tanul meg a gyermek táncolni is, éppoly magától értetődően, ahogy korának és nemének megfelelően beletanul a különböző munkafolyamatok végzésébe. A tánctudás a faluközösség azon elvárásai közé tartozik, amely kivétel nélkül min1 Az előadás anyaga egy nagyobb lélegzetű, monografikus igényű tanulmány egyik fejezete. A munka három közép-nyírségi falu, Geszteréd, Bököny és Érpatak táncéleíén és táncain keresztül vizsgálja, hogy a tánc milyen szerepet töltött be a hagyományos paraszti kultúra egészében, valamint hogy mint nemzedékről nemzedékre öröklődő tradíció milyen helyet foglalt el a hagyomány szerint élő ember életében. 493