T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ratkó Lujza: A táncba nevelődés a nyírségi gyermek életében

denkire vonatkozik, hiszen a tánc a falusi ember életének éppúgy természetes része, mint a munka vagy a játék. A gyermekkor, akárcsak az élet minden más területén, a tánc vonatkozásában is a tanulás, a felkészülés időszaka.

2 1. A kisgyermekkor A kicsi gyermek már születésétől kezdve öntudatlanul ugyan, de átélte mind a dallammal, mind a dallam nélkül megjelenő ritmus és ritmikus mozgás élményét: a bölcső ringása, az anyai karok ringatása, a közben énekelt altatódal, majd később, a gyerek növekedésével a különböző mondókákra, dalocskákra végzett egyszerű mozgások mind - ha szándékosság nélkül is - a tánc bonyolultabb ritmusainak és dallamainak megtanulását készítették elő. A legkisebbeket így altatták: h j j j i j j j j i j j j j i j j j я mmrd mmrd mmrd mmrd Csucsuj baba, nincsen papa, elment pápá a malomba, Haza- hozza majd a lisztet, abból sütök én kenyeret (Geszteréd, Molnár Miklósné) h J J J i J J i J J J J i J A mmrr dr mmrr dr Tente baba tente, betört a ke- mence, Tapaszd be me-nyecske, mert bemegy a fecske! (Geszteréd, Molnár Miklósné) Az állni tanuló kisgyereket mondókával biztatták. 2 A gyermekek tánctanulásával, a tánc hagyományozódásával kapcsolatban 1. MN VI. 198-207. és Kaposi-Maácz 1958. 16-22., 105-109. 3 Vö. MNT I., VII. С a. (Altatók) 494