T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Örsi Julianna: Korcsoportok Karcag társadalmában

forma. 1789-ben a karcagi tanács elutasítja az egyik szénaszállításra rendelt lakos kérését, mert „Ha illyen tehetős Gazdák is Czimborával vettetnek, így az városbul semmiképen a szekerek ki nem telnek../'

17 Legénybarátok megnevezéseként is előfordult a cimbora, az általánosan használt terminológia azomban a koma. Előfordul a kom és a komások szó is. A lánybarátságok iskolatársak között szövődtek. Gyakran szomszéd vagy rokonlány is volt a barátnők között. A településrendből következik, hogy gyakori az a megfogalmazás is, hogy „Mi erre való jányok barátkoztunk" - tehát ha nem is az utcából, de abból a városrészből kerültek ki a barátnők is. a vallás és a vagyoni állapot is befolyásolta a választást. A fíúbarátságok többsége is iskoláskorban kezdődött. „Már első elemista korunkban összekomáztunk. E barátságok legénykorban teljesedtek ki. Gyakran a katonakomák is ugyanazok voltak. A komák kiválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesültek, amit a barátnőknél elmondtunk. A barátnők rendszerint vasárnap töltöttek több időt együtt, a délelőtti istentisztelet után együtt korzóztak, azaz sétáltak. A séták helyszíne az 1880-as évektől az 1950-es évekig a főtér volt. 1887-ben adott hírt az egyik karcagi újság arról, hogy „A Templom.kert sétahellyé átalakítása ... folytatódott, amennyiben a kert egy részén díszes kordonok által sétautak rendeztettek..."

18 A korzóra, sétatérre csak a tánciskolát kijárt lányok jártak (16-17 éves kortól). A barátnők karonfogták egymást és úgy sétáltak, beszélgettek, a lányok mögé hasonló számú legénycsoport „verődött", akik oda-odaszóltak az előttük haladóknak. A barátnők a vasárnap délutánt is együtt tölthették (négy órától sötétedésig). Ekkor is korzóztak vagy egyik vasárnap egyikőjük lakásán beszélgettek, másik héten a másiknál. E látogatásoknak minden bizonnyal szerepe lehetett abban, hogy több esetben a barátnők sógornőkké váltak. 16 Magyar Néprajzi Lexikon I. 432. 17 Kg. tjk. 1789. 3. 18 Nagykunság XII. évf. 18.sz. Karcag, 1887. (Fazekas M. adata) 486