T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Kapros Márta: A gyermek családon belüli nevelésének változása a nógrádi falvakban
ben. Csakhogy most már a szülő elképzelései, módszerei eltérőek lehetnek, s ez a nevelés következetességének ellenében hat. 28 A kétféle elvárás között a gyermek könnyen talál kibúvót, avagy elbizonytalanodik. Amiben viszont a téeszesítést követően egyetértés volt a családban, hogy a gyermeket elválasszák a hagyományos értelemben vett munkától. Kicsi korában mindig volt valaki, aki vele legyen, ha magától elkezdte utánozni a felnőttek tevékenységét, legfeljebb annyiban örültek neki, hogy elfoglalja magát, de mihelyt mód nyílt rá, kiemelték a szituációból. Hiszen a gyermeknek más jövőt szántak. Mindössze egy szűk körre szorult vissza a belenevelődés: a háztartással kapcsolatos, illetve a ház körüli tevékenységek körére. De itt is egyre több lett a sokirányú, külső hatás (tv, szakácskönyvek, városi barátnők receptjei, az iskolában szerzett technikai ismeretek stb.). S lényegében csak az egyes munkafajták megtanulását kívánják elérni, nem azt, hogy rendszeres végzésükkel a továbbiakban hasznot hajtson a családban a gyermek. Szükség esetén rábíznak egyet-mást, illetve ha érdeklődést, kedvet mutat hozzá, hagyják, hadd csinálja. De a felelősség háttérbe szorult, a tanulás, sőt gyakran a játék, szórakozás is felmentést jelenthet. Kivételt a háztájiban végzett, nagyobb, szezonális munkák képeztek. Ezekbe kötelező érvénnyel bevonták a gyermeket képességei szintjén, a haszonhajtás szándékával. Itt azonban már mind kevésbé a régi, hagyományos gazdasági ismeretek szerint folyt a munka. 29 28 A gyermek folyamatos és következetes nevelésének megoldatlanságára hívja fel a figyelmet varsányi családvizsgálata során Zsigmond G. is. Tapasztalatai szerint a szülők maguk is tudatosítják a gyermekben a nagyszülők nevelési stratégiájának avultságát (Zsigmond G., 1978. 168-169.). 29 Megjegyzem, a 80-as években felsejlik egy újabb tendencia. A háztájit bővítő földbérlet, a különböző szerződéses művelési formák lehetőségével realizálódó, családi-rokoni összefogáson alapuló, újfajta mezőgazdasági tevékenység, ami jelentős többletjövedelmet hozott, kezdte más megvilágításba helyezni a fiatalok munkára nevelését, a velük szemben támasztott elvárásokat. Ennek, továbbá a rendszerváltás eredményezte új helyzet, új lehetőségek nevelésben való lecsapódásának feltárása a további kutatás izgalmas feladata. 471