T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Kapros Márta: A gyermek családon belüli nevelésének változása a nógrádi falvakban
Tehát az ilyen irányú felkészülés vidékünkön megmaradt a beleneveiődés keretei között. - A továbbtanulás gondolata a két világháború között is csak olyan szituációban merült fel egy~egy legmódosabb családnál, ha több fiúgyermek volt. Legfeljebb a négy polgári elvégzéséig jutott el hangsúlyozottan egy fiú a családból. Esetleg papnak szánták, de legtöbbször „közbejött" valami, tehát nem jelentett eltökélt szülői aspirációt, amit tűzzel-vassal igyekeztek volna keresztülvinni. A második világháborút követően egyelőre a családon belüli gyermeknevelés terén számottevő változás nem volt tapasztalható. A más szellemiségű iskola hatásának, a vallásellenes megnyilvánulásoknak ellenállt a hagyományos paraszti értékrend. A paraszti életformából való kilépés bővülő lehetőségeivel továbbra is csak kényszerűségből, s az ideiglenesség szándékával éltek. A nógrádi falvakban változatlanul a gazdaréteg korábbi életformája vol% az ideál, 14 s minden nehézség ellenére még „bíztak a földben'?. Végül is a második téeszesítési hullám vezetett a hagyományos perspektíva elvesztéséhez. Első reakció az volt, hogy a gyermekükből a megváltozott körülmények között már „ne legyen paraszt". Ha a realizálás mikéntjét nem is tudták, az nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományokba való beleneveiődés értelmét - és sok vonatkozásban lehetőségeit is - vesztette. Immár a konkrét adottságok számbavételével igyekeztek tájékozódni falvak, kisebb körzetek lakói, illetve az egyes családok. A 60-as évektől regisztrálhatók az első példák arra, hogy egy-egy - javarészt korábban módos - család főiskolára, egyetemre küldi gyermekét 15 Ez azonban ritka, esetleges. Mindössze egy sajátos, közösségi példát hozhatunk. A megyében „gazdag" faluként számon tartott, döntően mezőgazdaságból megélő Őrhalom, amelynek, parasztságát a múltban is a nagyobb vállalkozó kedv, élelmesség jellemezte, a 60-70-es években gyermekeik vonatkozásában szembetűnően nyit a szellemi foglalkozások irányába. Valamiféle varázsszóvá válik a „diplo14 Vő. Zsigmond G, Î978. 154.; Jávor K., 1978. 316. 15 Vö. Jávor K., 1978. 324. 467
