T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Janek Éva: Magyarországi múzeumok népi játékai

Az életet utánzó játékszerek A) Babák Különféle anyagból készültek, a készítés technikáját és stílusát a felhasznált anyag szabta meg, így a kezdetleges, szinte jelzésekkel illusztrált figuráktól a teljesen naturalisztikusig minden fajta megtalálható. De valamennyi jellegzetessége, hogy a helyi viseletet szándékozik tükrözni. Babáikat, ékszereiket kislányok maguk is elkészítik és szívesen játszanak velük különböző szerepjátékokat, mint pl. a lakodalmas stb. Anyaguk általában rongy, fa, csutka, kukoricasustya, mákfej stb. B) Edénykék A baba a leánygyermek világának központi figurája. Az egyéb használatos játékszerekről kiderül, hogy valamilyen formában a babázást szolgálják, s a játékfolyamat az asszonyi élet hű mása. A lányok játékeszközei tehát, a már tárgyalt babákon kívül, a házban található, valamint az asszony által végzett munkák eszközeinek kicsinyített másai. C) Férfimunkát utánzó munka- és használati eszközök kicsinyített másai A fiúk játékanyaga igen változatos. Mindent észre vesznek, mind hatással van rájuk és már egészen kicsi koruktól kezdve utánozzák, elkészítik a maguk körül látottakat. Játékkészítésre felhasználnak mindent, amit a ház körül, vagy messzebb találnak. Ezekből az anyagokból megelevenednek a férfi munkaeszközei, használati cikkei; elkészíti ásóját, kapáját, gereblyéjét; később ekét, traktort, kombájnt is készít. 89