T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Lanczendorfer Zsuzsanna: A gyirmóti gyermek élete a XX. században

gyermekgondozás gyakorlatból adódóan a legtöbb éneket, mondókát, imát a III. generáció nem a szüleitől, hanem a nagyszüleitől tanulta. Az általam vizsgált hat családban a generációk bár egy házban élnek, de különböző szinteken, emeleteken. Az ismeretek, tapasztalatok átadására azonban még így is nagyobb lehetőség van, mint a külön élő családoknál. Természetesen az együttélés a nézetek ütköztetésére is alkalmat ad, fóleg az I. és a III. generáció között fordulnak elő konfliktusok. Az unokák már a könyvekben leírt utasításokat tekintik mérvadónak, ellentétben a nagyszülők tanácsaival. Az I. generáció életformájához képest nagy változást hozott a II. generáció azr.al, hogy nem maradt a faluban, inkább Győrbe járt dolgozni, és így a városi életformát közvetítette, adaptálta. A fiatalok ma is szívesen élnek a faluban, de dolgozni a városba járnak, így a legtöbb család ma már kétlaki életet él. Gyirmot, falura is igaz Nagy Olga megállapítása: „A fiatalok már csak fél lábbal vannak a faluban. Az öregek a tegnapi falut őrzik, a középkorúak a régit is meg az újat is befogadták, de az újat tartják fontosabbnak."

8 8 Nagy Olga: Belenövés a paraszti értékrendbe. In: A törvény szorításában. Bp., 1989. 34. 241