T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Lanczendorfer Zsuzsanna: A gyirmóti gyermek élete a XX. században

A nevelési módokban is történt változás a három generáció alatt. Gyakran „megpacskolták" a fenekét vagy „fejbekűték", fejbevágták. A leggyakoribb büntetés a kukoricára „térdepülés" és a sarokba állítás volt. Ma leggyakrabban megvonással, eltiltással büntetnek (tévé, étel, mese). Az együttélő három generáció esetében több lehetőség, alkalom adódik az ismeretek átadására, hagyományozódásara. A generációk közvetítik egymás felé, ütköztetik normáikat, tapasztalataikat. A legifjabb adatközlők szerint a mai imádságokat is a nagyszülőktől tanulták. így az egy fedél alatt élő többgenerációs családokban a fiatalok többet tudnak a korábbi gyermeknevelésről, házimunkáról, az életről, mint a külön élő generáció. Természetesen ez oda-vissza játszódó folyamat, hiszen a nagyszülők is egyre több új dolgot ismernek meg a fiatalok révén, amit vagy elfogadnak, vagy megvetéssel fogadnak. Az együttélő generációnál - bár általában külön lakrészben élnek - még mindig jellemző, hogy a legidősebbek „beleszólnak" a fiatalabb generáció életébe, a család dolgaiba. A gyerekek ünnepeken való részvételében is van változás. Lakodalmakba a nagyobb gyerekeket elviszik és a korábbi szokással ellentétben - mármint, hogy a gyerekek külön asztalnál ülnek - a szülők mellett foglalnak helyet. A legnagyobb változás a temetési szertartás részvételében tapasztalható. Míg korábban a pici gyermeket is elvitte az anyja a temetésre - hiszen ez is az élethez tartozik - addig már a II. generáció óvja gyermekét az „ilyen látványtól", az esetleges lelki megrázkódtatástól. A régi ünnepi alkalmak közül Gyirmóton a búcsú tartja még magát, persze ez is teljesen megváltozott. Ma már az eredete, egyházi háttere feledésbe merült, bár nem olyan mértékben, mint más környező falvakban. A jeles napok helyett az élet nagy eseményeihez fűződő szokások szerepe nőtt meg (pl.: keresztelő, ballagás, eljegyzés, lakodalom, iskolai bankettek stb.). Az ünnepek megkettőződéséről már szóltam korábban (névadó, keresztelő), de napjainkban az ünnepeket foként a 239