T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Lanczendorfer Zsuzsanna: A gyirmóti gyermek élete a XX. században

Az énekes körjátékokat tekintve azt mondhatjuk, hogy bár a II. generáció még ismeri a hagyományos játékkincset, de már nem nagyon használja. A mai gyerekek a hagyományos játékkincs 2/3-át, nagyrészt az óvodai felújítás-tanítás révén, kisebb részben a nagyszülők hagyományozódása révén ismerik. Az általam vizsgált együttélő generációknál bizonyára nagyobb az orális hagyományozódás szerepe, de mivel az énekes körjátékokat, mondókákat már gyermekközösségben játsszák, ezért az így elsajátított változatokat kiszorítja a gyakorlatban használt, könyvből tanult vagy betanított változat. Ezt látszik igazolni az is, hogy amit a családban énekelnek (pl.: tapsoltatok, cirógatok, járni tanítók), abban több szöveg- és dallamváltozatot ismernek és énekelnek. A mondókák aránya így majdnem kétszerese az énekes-táncos játékoknak. A másik fontos tényező, hogy az idősebb generációk több körjátékot, sportjátékot játszottak, mint a fiatalabbak. A szobában felszaporodó szórakozási lehetőségek (tévé, videó, elektronikus játékok) háttérbe szorítják a szabadban játszható játékokat. A játékok kultikus, mágikus hátterének feledésbe merülésével a játékok érthetetlenné, nevetségessé válnak a III. generáció szemében. A gyermekek szemében csökkent a szülők tekintélye. „Tegezik" szüleiket, sőt a nagyszülőket is, ami korábban elképzelhetetlen volt. Meg kell azonban említeni, hogy már a II. generációnál észlelhető, hogy gyermekeik nyíltabbak, őszintébbek velük szemben, mondhatnánk barátként kezelik őket. A munkára nevelés nem tudatos tanítással történt. Sokszor csak „ellesték", megfigyelték a gyerekek, hogyan tevékenykednek, dolgoznak a felnőttek. A játékos utánzást komolyabb próbálkozás, majd a tudatos tanulás követte. A városiasodással párhuzamosan a mezei munkák csökkentek, így a gyerekek munkája is megváltozott. A lányok főleg a háztartásban, illetve a háztáji munkában segédkeztek. A fiúk a második gazdaságban, például a kisállattenyésztésben szorgoskodtak. Azonban a munka elhanyagolása, mint „fó bűn" már nem kap akkora hangsúlyt. 238