Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Madaras László: Megjegyzések az avar és magyar reflexíj rekonstrukciójának kérdéséhez

zajlottak, ahonnan a Kárpát-medencébe érkező népvándorláskori népek is elindultak hosszú vándorútjukra. A kínai források szerint a "türkök" mesés állatok csontjait használták fel az íj készítésére, s innen annak kivételes ereje. Mindebből annyi igaz, hogy az újfajta íj alakját egészében szép, lendületes körvonalak jellemzik, nemcsak alsó végük nyert ívesen hajló formát, amely jól belesimult a hajlós karok ívelésébe, hanem rovátkolt végük is megnyúlt, s a rovátkán túl is még néhány centiméterre, hogy végül is rézsútos vonallal záródjon... Hazánk területén is jól ismertek ezek a hosszú íjcsontok minden régész és múzeumlátogató előtt, a kárpát-medencei avar birodalom hagyatékából."

4 További változást jelent az íjnak, mint tárgynak a történetében az a megfigyelés, hogy a "VIII—

IX. századtól kezdve egyre gyakoribb, hogy a csontborítás az egyik, vagy mindkét íjvégről lemarad. A fogót borító csontok viszont mindig feltalálhatók."

5 Gyakorta látjuk viszont ezt a szerelési módot a X. századi magyar vitézek reflexíjainak feltárásakor. Az eurázsiai sztyeppe íjváltozásai a Kárpát-medencében is pontosan nyomon követhetők. A reflexíj régészeti leletek közötti azonosítása az 1920—1930-as évek tudományos vizsgálatainak eredménye volt. Móra Ferenc ásatási eredményeinek kiaknázásával, Cs. Sebestyén Károly azonosította a Szeged környéki temetők sírjainak csontlemezeit a reflexíjjal, felhasználva széles körű néprajzi ismereteit a munkában. Ő volt az, aki így írt dolgozatának bevezetőjében: "Magyarországi népvándorlás kori sírokban, nevezetesen az avarok és a honfoglaló magyarság sírjaiban előfordulnak olyan hosszúkás, vékony, néha kés alakú, sima, részint díszített, részint díszítetlen csontlemezek, melyeknek rendeltetését eddig homály fedte."

6 Ezt a homályt oszlatta el azután precíz megfigyelésekkel és pontos következtetésekkel, a néprajzi anyagra támaszkodva.

7 A csontlemezek funkciójának pontos értelmezését az avar kori (elsősorban a Szeged-Fehértó A és В temetők) sírok tárgyai segítették. Cs. Sebestyén Károly dolgozatának végeredménye mind a mai napig helytálló, s a további kutatások kiindulópontjává lett: "Véleményem szerint — írja — ez a feltételezett görbe léc nem lehet más, mint az eddig még meg nem talált íj, s a rejtélyes csontlemezek csak ennek az íjnak lehettek a részei." A csontlemezek funkciójának meghatározása után a reflexíj rekonstrukciója következett. Ennek folyamatában teljesedett ki igazán 52