Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Madaras László: Megjegyzések az avar és magyar reflexíj rekonstrukciójának kérdéséhez

Cs. Sebestyén Károly keleti néprajzi ismereteinek hasznossága. A különböző íjtípusok ismertetése után az íjkészítés folyamatát is leírja: "Az íj különben úgy készül, hogy az alább említett fából való magjának külső felületére marha láb- vagy nyakizomzatából való, gondosan megtisztított, zsírtalanított és megpuhított ínrostokból álló vastag köteget sajtolnak rá nagy erővel. Ezek az ínrostok, ha megszáradnak, felette erős, szívós és rugalmas tömeggé merevednek meg, s a fával elválaszthatatlanul összeragadnak. A faléc belső oldalára halenyvvel két hosszú, a középtől majdnem a kar végéig terjedő bivaly vagy vadkecske szarvából alakított lemezt enyveznek rá. A két lemez az íj közepén pontosan összeér. A fának és a szarulemezeknek összeérő felületeit erre való különös szerszámmal megirdalják, hogy jobb tapadásuk legyen az enyvezésnél. Az így elkészített íj hátát végül beborítják vörös vagy zöld színű finom marokkói bőrrel, amelybe még aranyos díszítéseket nyomnak. Az íj belső oldala, tehát a szaruval borított felület takaratlan marad, csak középen nyúlik át a hát bőrborítása erre az oldalra is."

9 E leírás után számbaveszi a keleti íjak különböző fajtáit, majd összegzésként levonja a még ma is érvényes következtetéseit: "...a mi rejtélyes csontlemezeink valóban a türk (turkesztání) típusú íjnak a részei."

10 Hogy hosszabban idéztük Cs. Sebestyén eredményeit — s még néhány esetben visszatérünk korszakos jelentőségű munkájára —, az indokolja, hogy mind a régészet kutatói, mind pedig azok, akik a népvándorlás kori, illetve a nagyar reflexíjat kísérletekkel rekonstruálták, erre az alapműre hagyatkoztak kezdeti lépéseik megtételekor, még akkor is, ha rövid úton rájöttek arra, hogy nem mindenben szabad elfogadni Cs. Sebestyén leírásait, rekonstrukciós elképzeléseit. Vegyük először talán sorra a régészet tudományának eredményeit. Mint annyi más tárgy esetében, itt is Csallány Dezső volt az, aki először foglalkozott részletesen az avar kori reflexíjjal. Neki már nem okozott problémát a csontlemezek ijhoz való kötése, így a korai avar íjak alaposabb vizsgálatára koncentrálhatott. Eredményeit az ún. keskeny karú avar íjakra vonatkoztatva hat pontban foglalta össze: "1. Az avar íj felajzatlan állapotban kb. 130 cm hosszú, egy vonalban kinyújtva 20—22 cm-rel több, tehát általában 150 cm körüli nagyságot ér el. 2. Az avar íj szimmetrikus ívű. 53