Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Tóth Albert: Az Alföld-program és a Nagykunság

struktúrák, vonzáskörzetek feloszlottak, összekeveredtek. (Pl. így született meg a különböző fokozatú településközpont, a "szerepkör nélküli település" kategóriája, így számolódott fel drasztikusan a nagykunsági tanyavilág.) Az Alföldnek még számos egyedi jellegzetességét lehetne megemlíteni. Most csak a legmarkánsabbakat emeltem ki, azokat, amik valóban kifejezhetnek valami másságot. Az Alföld-programok korábban is mindig ezeket tekintették alapnak, ebben rejlik a mindenkori megoldandó feladat. Egyszer a vízszabályozás, az öntözés, máskor a homokmegkötés, a fásítás, a gabonatermesztés fellendítése, megint másszor az infrastruktúra fejlesztése, az iparosítás kérdése került a megoldandó ügyek élére. Ezek a korszakos jelentőségű munkák legtöbbször széles körű társadalmi összefogással, roppant szellemi és anyagi ráfordítások árán — nem egyszer nemzeti sorskérdésként is kezelve — gyökeres változásokat idéztek elő az alföldi táj és az itt élő emberek életében. Elég ha csupán a Mirhó-gát vagy a Zádor-híd megépítésére, a Széchenyi— Vásárhelyi program, vagy Trianon után a Kaán Károly nevével fémjelzett Alföld-fásítási munkálatokra gondolunk. A fő gondot ezen programok végrehajtása során leginkább az egymás ellen ható — főleg provinciális megjelenésű — érdekek okozzák, de több esetben a direkt politikai szándék vagy az egyoldalú, az összefüggéseiből kiragadó ügykezelés is késleltette az adott program sikeres megvalósítását. S akkor még nem is beszéltünk a rendre bekövetkező válsághelyzetekről, háborúkról. A jelenleg megfogalmazódott, s mind szélesebb körben nyüvánosan is megismert Alföld-program döntően abban különbözik a korábbiaktól, hogy ez a lehető legteljesebb harmóniára törekszik a természet, a táj és az ezt átalakító emberi tevékenység, főleg a gazdaság között. Szakszerűbben mondva: az ökológiai (természeti) elvek és az ökonómiai (gazdasági) érdekek lehetséges legteljesebb összhangjára alapozva tart csak lehetségesnek minden tájátalakítást, tájban történő fejlesztést. Szerencsére ennek sarkpontjait főleg az utóbbi időszakban született Alföld-kutatási eredmények tudományosan is egyértelműen meghatározzák. Ebben kiemelt szerepet tölt be az MTA Regionális Kutatások Központjának kecskeméti Alföldi Tudományos Intézete. Az Alföld-program két fő pilléren nyugszik. Egyrészt táj- és környezetvédelmi, másrészt tájhasznosítási feladatokat szab meg. m