Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Tóth Albert: Az Alföld-program és a Nagykunság

Tóth Albert Az Alföld-program és a Nagykunság Vitathatatlan, hogy az utóbbi három-négy évben fokozott politikai és kormányzati figyelem irányult az Alföldre, ami elsősorban az Országgyűlés 1991. április 17-i határozatával hozható összefüggésbe. Ezt a figyelmet az is bizonyítja, hogy sorra következtek az alföldi kihelyezett kormányülések (Nyíregyháza, Békéscsaba, Debrecen), s 1993 októberében szolnoki kormánylátogatásra is sor került, melynek eredményeként Jász-Nagykun-Szolnok megye 800 millió Ft támogatásra számíthat. Két fontos dokumentum a környezetvédelem, a tájvédelem, a területfejlesztés és a tájhasznosítás terén szabta meg a legsürgősebb közeli és távolabbi feladatokat. Két kormányhatározat (1991. november 28. és 1994. május 9.), továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 1993 novemberi állásfoglalása konkrétan is megfogalmazta az Alföld egészére, s ebben a Nagykunság vidékére vonatkozó intézkedéseket. A kérdés önkéntelenül is felvetődik: mi indokolja, hogy ennek a Dunától keletre eső régiónak a sorsával, jövőjével külön is kell foglalkozni? Mi teszi szükségessé az Alföld-programot? Nem valami önkényes szembeállítás-e ez az ország más tájaival? Ezekre a kérdésekre csak tárgyszerűen, a tudományosság igényével szabad válaszolni. Az teljesen más probléma, hogy az Alföld — s benne a Nagykunság — vidéke kinek-kinek mit jelent érzelmüeg, kötődését tekintve, hisz ezt alapvetően az Alföld lényegének megértése dönti el. Aki nem érti a lényegét, annak ez a táj rideg, unalmas, sivár marad, aki viszont már felfedezte lappangó, rejtőzködő értékeit, benne hónát leli. De térjünk vissza az eredeti kérdéshez és vizsgáljuk meg: melyek azok a karakteres jellegzetességei az Alföldnek, amelyek az ország 289