Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Béres Mária: A helyismereti oktatásról néhány századforduló idején használt földrajztankönyv alapján
Béres Mária A helyismereti oktatásról néhány századforduló idején használt földrajztankönyv alapján "Kezdődik e hon a csendes tanyának Küszöbjén, melyhez emlékezete Köté legelső végét fonalának Midőn először útnak eredé." (Arany János) Az iskolai oktatás terén napjainkban jelentős változásoknak lehetünk tanúi. Egy-egy tantárgyhoz kapcsoltan többféle könyv is megjelenik, s a tanár döntheti el, hogy ezek közül, melyiket használja fel oktató munkája során. Elérkezik lassan a helyi tantervek kialakításának időszaka is, amely számos új lehetőséget teremt a tanár számára a földrajztanítás terén, amilyen például a szülőföldre vonatkozó ismeretek elmélyítése a tanítási órákon. De mielőtt eltöprengenénk a használható módszereken, az ismertetésre kerülő témák körén, vessünk egy pillantást a földrajztanítás eddigi történetének helyismereti vonatkozásaira Karcag városának példája segítségével. Már Comenius is a földrajz oktatása során a "minden fokozatosan növekszik" elvéből kiindulva a tanítás kezdetén a hangsúlyt a közvetlen környezetre helyezi. Nagy jelentőségű volt Bél Mátyás munkája, amely Notitia Hungáriáé novae historico-geographica címmel jelent meg. Könyve a történelemnek és a földrajznak a szoros összekapcsolása, anyaga a lakóhely ismertetésével kezdődik, s a térkép használatát valamint a képzeletbeli utaztatás módszerét is ajánlja. Az előbbi — a maguk korában haladó eszméket képviselő — munkák latin nyelven íródtak, így széles körben nem terjedhettek el. A magyar nyelvű földrajzi tankönyvek közül elsőként Szatmárnémeti Pap István nagykárolyi nyomdász által írt és szedett földrajzi könyvecskét kell megemlíteni, amely 1756-ban jelent meg. A 14 oldalas kis könyv versbe szedve sorolja fel a megtanításra szánt földrajzi ismereteket. Európát "egy Szűz-leánynak formájában" mutatja be, melynek "jobb-ágyékában" helyezi el Magyarországot, s vármegyénként ismerteti a nevezetesebb városait. "Magyar Gyermekeknek magyarul írtam, a gyermeki elméhez al263
