Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Szabó István: A Steössel-uradalom instrukciói a XVIII. század végén
sok esztendőkkel a 'Tisza mellyéki Jószágainknak Regulatioja és melioratioja eránt kívántuk be hozni, azt, most az Új Számadónak és gondviselőnek jószágunkban való bé helyeztetésivei, hellyre hozni, és annak szoros bé telyesitésit, és meg tartását kívánjuk..." 19 Nézzük, mik ezek az elvárások és milyen okok azok, amelyek a tulajdonosokat arra késztetik, hogy az "Új Számadónak és gondviselőnek" elrendeljék az intézkedések "szoros bé telyesitését és megtartását. 20 Legelőször is "az Urbáriális Regulationak értelmihez képest" előírják a tiszttartónak, hogy "meg ne engegyen a 'Jobbágyoknak semmiféle Jószágainknak, de leginkább földeinknek bitangolását." "Mert a Sassi, Kürthi és Ughi Jobbágyaink az Urbáriális Competenciájukon felyül számos Ház helyekből állható Földeket bitangolnak." Visszautalva a fentebb mondottakra, miszerint még a leginkább jobbágyi jellegűnek mondható Tisza mente sem azonos eset a klasszikus jobbágyság, a felső-magyarországi vagy dunántúli nagybirtokos területekkel, rögtön az első instrukciókból világossá válik, hogy több évvel az Urbárium kihirdetése után sem változik a Tisza mente birtokos területein szinte semmi: a jobbágyok a földesúr tulajdonát képező területeket szinte szabadon használják, "bitangolják", s nyilván minden ellenérték és ellenszolgáltatás nélkül, hiszen a parancs többi része arra vonatkozik, hogy ha a földterületek hivatalos kimérése után — amit a fent nevezett alkalmazottak kötelességévé tesznek — nem történik változás, azaz nem adja vissza a jogtalanul használt földet birtokosának és nem is hajlandó a használatért bért fizetni, akkor a tiszttartó köteles a földet a jogtalanul használótól elvenni és olyannak adni, aki "...vagy pénzbeli alku szerént fizet" vagy "...pedig azt fele haszonra miveli...". S ugyanakkor, hogy a további jogtalan és önkényes földhasználatnak elejét vegye, elrendeli, hogy a "kimért földek végein és szélein húzattasson egy állandó borozda, s az minden esztendőben újíttasson, hogy a 'Jobbágy tovább ne foglalhasson." Ugyanezt erősíti meg a 3. pontja is a regulációnak. Ez arra utasítja a tiszttartót, hogy "a 'Jobbágyokat mind Földekre, mind pedig az Urbáriális beneficiumokra való nézvést csak az Urbáriális Reguláinak ki szabásáig" határozza meg, s írja körül pontosan, mik a kötelezettségei, "...ne hogy az abususból ma-holnap usust formállyanak". Mint ahogyan azt feltehetően korábban is tették. A továbbiakban kiderül, hogy ezek a szabad foglalások, a földnek sajátként való használata — függetlenül attól, hogy az földesúri tulaj101
