Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Szabó István: A Steössel-uradalom instrukciói a XVIII. század végén

dont képezett-e —, illetve e gyakorlatnak a megszüntetése, felszámolása szinte reménytelen. Hiszen tudjuk, hogy a Steösselek már 1722-ben ténylegesen is birtokba kerültek Tiszakürtön, s még közel hetven év elteltével is arról tanúskodnak az instrukció sorai, hogy a tulajdonosnak szinte semmit sem jövedelmez a terület. Mégpedig azért, mert azt a község sajátjaként használta, s a földesúr jogait szinte teljesen figyelmen kívül hagyta. "5-tó/ — a 'Kürthi Hellység minden tekintett nélkül az Földes Uraság fölgyeit, és Kaszállóit mindenütt fel fogta, a 'hol tsak tetszett, és annyit, a'mennyivel maga sem birván, gyalázatosan túrta". A továbbiakból az is kiderül, hogy a "gyalázatos túrás" után szinte semmit nem adózott a földesúrnak, amit az őszi vetések bizonyítottak, "...mellyek bár a' magvát meg adgyák" (mármint a földesúrnak) de "...bizonyittsák nem különben a 'Dézsma Laistromok, hogy a' Földes Uraság annyi véghetetlen és 2300 Hóid Főidből közel álló Remanentiális és allodiális szántó Földek után, soha 2000 kila élettel nem ditsekedhetett." Az okmány többi pontja is hasonló panaszokat tartalmaz. Legyen az az uraság "Nádalló Réthje", amiből a "Házas Zsellér sok pénzt bevészen, azonban a 'Földes Uraság ez idén sem vághatott maga számára tsak egy kéve nádat", vagy a kocsmáitatást (6-o), amikor az irat felpanaszolja, hogy "nem kevés kárunkkal tapasztaljuk azt, hogy a'mikor a'Parasztok Korcsmái tatásának az ideje elérkezik, akkor a Földes Uraságnak a' Kocsmái átallyában meg szűnnek". Megkárosítják a földesurat jobbágyai a szőlődézsma szedésekor is, mert "...nem a' szőlők hegyirül conscribáltattak és Dézsmáltattak, hanem, kinek kinek tetszésire és Lelki esméret indulattyára bizattatván, tsak akkor, a'mikor a' Boros gazdának tetszett, és a'mit tetszett, sokszor három s négy Holnapok eltelése után Dézsmájul adott be, sőt a'mi nagyobb, más szüretire is által mentek a' Bor Dézsma restanciák mellybül következett, hogy holmi Dézsma moslékkal ki elégíttetvén a' Földes Uraság, számtalan akó Boroknak meg romlása miatt, szörnyű károkat vállalni kéntelenített." A gabona dézsmálását "nem a' Termésnek számához képest, hanem abbul az arató résznek és egyéb a'féle mesterséges fogásoknak devalvatiojával" tették meg. (9-o) A "Kürthi Jobbágyoknak a' Marhája, és még annyi általok bérben fogadott jószág nem tsak az Uraságnak Kürthi allodiális marha járását, hanem a 'Sághi Pusztánkat is meg szokta annyira élni, hogy az Uraság Gulyája és egyéb Jószága Augusztus hóinapnak táján kopár mező végett, tsak a' friss víz által táplál tátik..." Amelyik gazdasági haszonvételt a jobbágyok nem tudták saját hasznukra fordítani, azzal nem törődtek. Kiderül ez az instrukciók néhány olyan megjegyzéséből, amikor a teljesen pusztulásnak indult, az "Ughi 102