Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

hang sem fordul elő, hiszen a vlach szó támadhatatlan hang- és nyelvtörténeti érvekkel a volcus/Volcae-ból vezetendő le. Itt tehát az ómagyar helyesírás v betűjele nem a latin hang-, illetőleg írásrendszer alapján való szokványos helyettesítés egy ß- helyett. De a blak sem jelenthetett itt vlach- ot (ismét más kérdés, hogy a vulgáris latin egyik balkáni ágát is jelentő valachicus > vlach kialakulása és északkeletre való terjedése után a régi történetírók éppen úgy összetéveszthették a kettőt — de Anonymus és Kézai kivételesen nem — mint a maiak). A magyar nyelvben tehát az oláh a történetileg és nyelvtörténetileg egyedül hiteles szó arra a népre és nyelvre, amelyet ma — a nacionalista román történetírás kényszere miatt — román-пак mondunk. A kérdés e részét már Kővári László megírta 1859-ben. Eszerint egy "1850. márt. 8-i m. helytartósági [helytartótanácsi?] rendelet meghagyja az erdélyi német lapoknak, hogy az oláhokat, miként a törvénylap, románén nevezzék, a valach és rumun helyett. Tán mert németül paripát is jelent. Innen a román név a magyar lapokba is átment, pedig gr. Kemény J. (ki a római nevet szövevényes román-költeménynek nevezi...) s mások figyelmeztetek a zavarra, melyet ez uj név történetünkben eléfog idézni." A román bevezetését az oláh helyett 1848-ban az unió kimondásakor egy határőrvidéki oláh ezred kérte, és Wesselényi készített rá helyeslő javaslatot. Csaknem száz év múlva aztán Komis Gyula figyelmeztetett arra a román és szláv terrorra, amely Melich János szavai szerint így hangzik: ".. .ők parancsolják meg, hogy magyar beszédünkben évezredes szavakkal ne éljünk a saját portánkon?" A bolgár-szláv — magyar nyelvkapcsolatok egyébként azt mutatják, hogy Anonymus "... a bolgárszlávokról szóló tudósításaiban nem kigondolt történeteket adott elő, hanem a valódi tényeken nyugvó ősi hagyományt közvetítette." Ezért nem írt le olyat, hogy "Sarolt a 950-es évek második felében a Tiszántúlon született", de quidam Blocus kifejezése sem azt jelenti, hogy "valami vlah", hanem azt, hogy valami blak. Azt, hogy Anonymus ok nélküli ócsárlása szinte divat lett, a legjobban az anonymusi un. Eunedubelianus (cap. 3.) Györffy-féle megfejtése mutatja (lásd 2.3.2.23.!). Eszerint Anonymus "az ősgesta származásmondájában olvashatta, hogy a magyarok ősanyjai Enech, továbbá Dula és Belar leányai voltak, és e nevek kezdő szótagjaiból összevonás útján fabrikálhatta Álmos anyai őse: Eunedubelianus nevét." Balogh László cikkéből (lásd a 75. j.!) kiderül, hogy Pais Dezső 1975-ös 60