Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

(sőt már 1926-os) hibás olvasata óta "kétes hírű próbálkozások" fabrikáltak megoldásokat. Az eredetiben és a facsimilén ugyanis világosan olvasható egy szókezdő y : yunedubeliani, egy yunedubelianus dux 'jenődbeli vezér' genitívusa. — Kellett hozzá találékonyság, hogy akadjon valaki, aki még Györffy Eunedubelianus-kra. is rá tudjon tenni egy lapáttal, és. jusson ereje még Anonymus csepülésére is: "a nevek bűvöletében élő középkori gesztaíró ... talált nevekből is új neveket ... gyúrt". Nos, Fehértói Katalin Őnedbelia-megfejtése a következő: egy Békés megyei Ényed helynév + a Beliamin/Beniámin személynév összegyúrt változata, azaz Ényed(i) Bélián vezér. Gratulálunk. A Dunántúl és Erdély esetében állandóan és túlzottan hangsúlyozott szláv jelenléttel kapcsolatban fontos, hogy a Makkai László által (Kniezsa 1943 alapján) készített statisztika szerint az 1400 előtti oklevelekben említett 2056 (avagy 2007; Bónánál ismeretlen alapú "számítás" szerint csak 1119) erdélyi helység közül csak 102 viselt szláv eredetű, és még másfél tucat szláv lakosságra valló nevet. (Felelőtlen vélemények természetesen mindig akadnak, így e kérdésben Décsy Gyuláé, akinek saccolása (Schätzung-ja) szerint a magyar névanyag 35— 40%-a lenne szláv eredetű. ) Vannak közöttük a nazálist megőrző, csak magyar névadású és hangalakú formában megmaradt nevek is: Gerend, Dombró, Gambus, Csongva és Dombó (bár a Dombó esetében lásd 2.6.!). Az a tény, hogy ez utóbbiak éppen a Mezőség központjában vannak, rendkívüli fontosságú, hiszen Erdélyben a Maros—Küküllő menti Mezőségen kívül másutt legkésőbb 10. századi (vagy korábbi), a nazálist őrző magyar névadású helynév nincs. Ezeket a magyar helyneveket a már a 10. század első felében a Küküllő—Maros-medencében élő magyarság őrizte meg (és nem all. század elején már ott élő szlávok adták, mint H. Tóth Imre véli ). Jelentős 9—10. századi, a honfoglalás előtt települt szlávságot Erdélyben a helynevek, de a régészeti leletek sem mutatnak, 895 utáni, 10. századi szláv helynévadás nagy tömegben pedig kizárható. Sőt, ha el is fogadjuk Györffy feltevését honfoglalás utáni szláv telepítésekről Dobokában, Hunyadban, akkor ezzel csak tovább csökkentjük a honfoglalás előtti — szerény számú — szláv helynév településtörténeti jelentőségét. Egyébként Erdély "tucatnyi szláv régészeti lelőhelye négy évszázadra oszlik el, tehát a terület nagyságához képest elenyésző." Mindez azonban nem zárja ki a következőket: A bolgárok által meg61