Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

8, a középső réteghez tartozó temető, és legalább 114, részben nagy sírszámú köznépi temető. (Sajnos, nem áll rendelkezésünkre e temetők sírszáma!) A köznépi temetők teljesen azonos jellegűek a Dráva—Száva köze 10—11. századi temetőivel. Ez magyarázza meg, miért van az, hogy László Gyula avar térképén 160 késő avar kori temető tiszta magyar toponímia közelében van, 50 van korrelációban vegyes magyar— szláv toponímiával, és csak 4—5 tiszta szláv emlékanyaggal. A magyarázat egyszerű: a tiszta magyar, sőt a vegyes magyar—szláv helynévadás a késő avar kori lakosság települési területével függ össze! Ezt a helyzetet kiválóan mutatja a szablyák és a kétélű kardos sírok elterjedése a 10. században és a 11. század legelején. Kovács László szerint történetileg aligha lehet megmagyarázni, hogy a Tisza völgyében a Marosig, valamint egy Óbudához rajzolt 100 km-es sugarú körben sűrűsödnek, vagy vannak szép számmal szablyák, míg az Al-Dunától Mohács, Balaton, a Fertő-tó és Szakolca irányába húzott vonaltól délre csak kétélű kardok vannak, és azok is csak ritkásan. A magyarázat egyszerű: Árpád népének katonai ereje nem szállta meg a déli területet, csak uralta, és a 10. századi kardok nyilván a társult, a déli részeket és a gyepüket őrző, a honfoglalás előttről maradt lakosság harcosainak (például a székelyek őseinek) a fegyverei, amelyek a saját hagyományoknak megfelelően nem keleti típusú szablyák, hanem akár a Karoling-kor hagyományainak megfelelő (sőt onnan örökölt) kétélű kardok. A szóban forgó terület határa egyébként jól egybevág a somogyi sáncvonallal.

556 A kérdést Kiss Attila egy előadása kapcsán már Mesterházy Károly logikusan vetette fel (ha pl. Baranya az Árpádok ősi szállásterülete, akkor ott a köznép gazdag anyagán túl miért nincs társadalmi súlyának megfelelően képviselve a honfoglalók vezető- és középrétegére jellemző emlékanyag), de komoly érvek hiányában végül megmaradt a régi tézis mellett: "...mind az A, mind а В csoport a honfoglaló magyar nép emléke..." A Délkelet-Dunántúlon Szekszárdtól egészen a Dráváig a helyzet azóta sem változott: sem a rangos A, sem a középső réteghez tartozó A (lovastemetkezés) nincs, kizárólag csak köznépi temetők a számos késő avar kori temető után. Ezek a tények nem kerülhették el Györffy György figyelmét sem, vagy ha nem ismerte a régészeti tényeket, akkor adatok nélkül állapította meg, hogy "A honfoglaló magyarság megszállta a Zselic és Dráva közötti vidéket s a Dráva jobb parti 88