Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

8, a középső réteghez tartozó temető, és legalább 114, részben nagy sírszámú köznépi temető. (Sajnos, nem áll rendelkezésünkre e temetők sírszáma!) A köznépi temetők teljesen azonos jellegűek a Dráva—Száva köze 10—11. századi temetőivel. Ez magyarázza meg, miért van az, hogy László Gyula avar térképén 160 késő avar kori temető tiszta ma­gyar toponímia közelében van, 50 van korrelációban vegyes magyar— szláv toponímiával, és csak 4—5 tiszta szláv emlékanyaggal. A magyarázat egyszerű: a tiszta magyar, sőt a vegyes magyar—szláv hely­névadás a késő avar kori lakosság települési területével függ össze! Ezt a helyzetet kiválóan mutatja a szablyák és a kétélű kardos sírok elterjedése a 10. században és a 11. század legelején. Kovács László szerint történetileg aligha lehet megmagyarázni, hogy a Tisza völgyében a Marosig, valamint egy Óbudához rajzolt 100 km-es sugarú körben sűrűsödnek, vagy vannak szép számmal szablyák, míg az Al-Dunától Mohács, Balaton, a Fertő-tó és Szakolca irányába húzott vonaltól délre csak kétélű kardok vannak, és azok is csak ritkásan. A magyarázat egy­szerű: Árpád népének katonai ereje nem szállta meg a déli területet, csak uralta, és a 10. századi kardok nyilván a társult, a déli részeket és a gyepüket őrző, a honfoglalás előttről maradt lakosság harcosainak (például a székelyek őseinek) a fegyverei, amelyek a saját hagyomá­nyoknak megfelelően nem keleti típusú szablyák, hanem akár a Karo­ling-kor hagyományainak megfelelő (sőt onnan örökölt) kétélű kardok. A szóban forgó terület határa egyébként jól egybevág a somogyi sánc­vonallal. 556 A kérdést Kiss Attila egy előadása kapcsán már Mesterházy Károly logikusan vetette fel (ha pl. Baranya az Árpádok ősi szállásterülete, akkor ott a köznép gazdag anyagán túl miért nincs társadalmi súlyának megfelelően képviselve a honfoglalók vezető- és középrétegére jellemző emlékanyag), de komoly érvek hiányában végül megmaradt a régi tézis mellett: "...mind az A, mind а В csoport a honfoglaló magyar nép em­léke..." A Délkelet-Dunántúlon Szekszárdtól egészen a Dráváig a helyzet azóta sem változott: sem a rangos A, sem a középső réteghez tartozó A (lovastemetkezés) nincs, kizárólag csak köznépi temetők a számos késő avar kori temető után. Ezek a tények nem kerülhették el Györffy György figyelmét sem, vagy ha nem ismerte a régészeti té­nyeket, akkor adatok nélkül állapította meg, hogy "A honfoglaló ma­gyarság megszállta a Zselic és Dráva közötti vidéket s a Dráva jobb parti 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom