Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

szegélyét", bár "Baranya megszállásának körülményei homályban vannak. Anonymus és a krónikák a letelepedés kapcsán nem beszélnek róla." Anonymus, a krónikák és a régészeti adatok azért hallgatnak egybehangzóan, mert Baranyát Árpád népe nyilvánvalóan nem szállta meg a 10. század első felében, a korai magyarságra vonatkozó adatok nem rájuk, hanem késő avar kori lakosságának magyar részére vonatkoznak. Ha azonban nem a Hampel-féle A és В csoportosításhoz társuló orthodox és teljesen elavult ethnikai azonosítással operálunk, akkor az a lehetőség jelentkezik, hogy a késő avar kori és a 10. századi leletanyag egy része (A) között ethnikai különbség, a késő avar kori és a 10. századi lelőhelyek másik, jóval nagyobb része, a köznépi temetők népe között ethnikai azonosság van. 3.4.3. Van a régészeti településtörténeti adatok és a toponímia összehasonlításának egy olyan területe, ahol viszonylag kizárható a tudományon kívüli szempontok befolyásoló hatása, a "leletek eltitkolása". Ez a Hegyentúl (részben а régi Sasvár megye), tehát "A történeti Pozsony és Nyitra megye Kárpátokon túli, a Morva folyóig [sőt régészetileg az avar korban még azon is túl] terjedő területe, ... Korai középkori, magyar településeinek lakossága, amely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott. ... Emléküket a földrajzi nevek máig fenntartották." A 10—11. századi lelőhelyeket tartalmazó térképeken az egész terület üres (illetve a legújabb múzeumraktári kutatások szerint a Burgenland északi részéből származó régi gyűjtésű 10—11. századi leletek mind köznépi jellegűek ), az avar kori összevont térkép viszont nem is kevés lelőhelyet mutat, főleg a déli részen, illetve a Morva folyótól nyugatra. N. Profantovánál főleg a 8. századi késő avar kori leleteket mutató térkép sűrű, és egészen világos, hogy ő rossz helyen húzta meg az avar települési terület határát, amely valójában a jellegzetes késő avar kori temetőkkel jelzett települési terület a Morvától keletre és nyugatra egyaránt. Ma a Morvaországba eső késő avar kori lelőhelyek zömét a helyi kutatás természetesen a morva fejedelemség alattvalóiként szlávoknak véli, de tudjuk, hogy egy tárgyilagos régész még 1937-ben is avarnak tekintette a leleteket. Brünn városa középkori nevével kapcsolatban Melich János megállapította, hogy ingadozó névalakja a magyarban Bőrön, Böröny, Bern