Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

ségesek társultak hozzá, nem kizárt, hogy a frankok elleni 81 l-es háborúban is (elvégre ezek a kései avarok a frankok elől menekültek a Tiszántúlra és keletre). A 827-es bolgár támadás idejétől kezdve a Kárpát-medence keleti felének déli része a bolgár hatalmi szférához tartozott, és bizonyára kiterjedt már a Tisza vonaláig. így a Tisza bal partján álló Csongrád váráig, amelynek neve nézetünk szerint 895 előtti átvétel a bolgár-szlávból a magyarba. Hasonlóképpen, Szöreg neve is lehet a 9. századi bolgár hódítás korából származó, a honfoglalást túlélő magyar helynév. így a medence egésze a 9. században kisebb (morva) és jelentős (frank, bolgár) érdekszférák térsége és határtérsége volt. Ezt a határtérséget a magyar kutatás egy óriási gyepűelvével és egyúttal az avar és pannóniai elnéptelenedett pusztaságokkal azonosítja. A 828-as frank átszervezéskor Pannoniának a keleti fele határvidék lett, a későbbi "pannon pusztaság". Különös ötlet, hogy éppen ezen a pusztasággá vált, tehát lakatlan területen őrizték volna meg Bóna szerint az avarok a nyelvüket. Györffy szerint az Alföld nagy részén a széles és lakatlan pusztaságok, az "avar pusztaság" három szomszédos ország pereme, a karantán végek, a morva végek és a bolgár végek között terült el, az Alföld nagyobbik, felső részén. Ennek a feltevésénél nem lehet tudni, miért bizonyítja az avarok ún. pusztaságait, területük pusztává válását az az adat, hogy a bolgároktól a morvákig 10 napig tartott az út. A bajor geográfus (844—862 között) szövege az északi és déli morvák között a Duna bal partján népes lakosságról beszél: "Beheimare/Betheimare, in qua sunt civitates XV. Marharii habent civitates XI. 355 Vulgarii regio est immensa et populus multus, habent civitates V..." azaz a morvák földje után — ami tartott nagyjából a Garamig, hiszen Zólyom és Bars várát 900 táján nem (szlávul) Borsová-пак, hanem Borsséd- nek és castrum Borsu-пак nevezte az őslakosság (lásd 2.8.1.!), továbbá Sventopolk/Szvatopluk 890-ben mint Dux Bohemorum "sibi non solum Boemiam, verum etiam alias regiones ... versus Ungariam usque ad fluvium Gron subiugaret" (Cosmas Pragensis I 14) — a Duna bal partján közvetlenül a bolgárok "mérhetetlenül nagy területe és sok népe" következik. Boba Imre egyébként az említett prágai forrás kapcsán igazságot szolgáltat Anonymusnak, akinek adatait a cseh, szlovák és magyar történészek általában elvetik, de amikor elméleteiket alátámasztja, akkor elfogadják. 53