Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

Gucur = Gyükér, Halaldi - Haláldi, Kewereg, Maradék, Numarek = Nyomorék, Silev - Süllő, Sima, Wendeg = Vendég. További hasonló nevek az 1138. évi (ismeretlen faluból vagy falukból való) királyi sóvágók közül: Wosos/Wosas = Vasas, Besedi = Beszedi, Fuglidi - Fogolydi, Boch m Bot, Himudi vagy Himdi - Hím, Satadi/Satudi « Csatádi, Uza Usza, Eulegen - Őlegyen, Ellu = Élő vagy Ellő, Vitos - Utas, Cima Csima, Kosu = Kos, Emis = Emes, Wendi = Véndi, Orsci - Or(r)szi, Sounik = Szónok (ebből a szóból ered, mint korai személynévi névadás, Szolnok város neve is), Halisa = Halász vagy Hálós. Az üyen, korai finnugor—magyar, névszókra épülő személynevek sora hosszan folytatható: Nagy, Süket, Gyönyörű, Szerelmes, Gonoszd, Haragos, Meddő, Halad (haltenyésztő), Hodus és Hoda (a hód-ból, mint pl. mai Hódos), Farcasti/Forcost/Farkasd, Nuz/Nuuz/Nwz = Nyúsz, azaz Nyuszt, valamint Neste/Nyeste = Nyest (mindkettő kedvelt női név volt), Feney/Fenee/Fene, azaz eredetileg vaddisznó, Süldő (szakács 1240 körül), Rouosti/Rovosti = Ravaszdi (mint a róka; solymár 1138-ban), Nulos/Nulod, Ebedi, Ebus = Ebüs, Hotolmos (szántószolga 1240 körül), Haladi (szekeres 1138-ban), Holudi (a hol-ból), Nichw/Nichun = Nyék, Fonsol/Fancsal = fonadék, Nuhu/Nuuhu/Nuch/Nuchu = nyű, Chomoz csomó(z), ws = ős, emse (Emesü), Vödörke (mosónő 1217-ben), Munkás, Szabó, Kevereg és Zavarog (szakácsok 1240-ben), Égető, Virág, Szépasszony, Hölgyasszony, Nemel/Nemelh = nem-él, Numwag/Nemougv = nem-vagy, Numuuolou = nem-való-d, Mauog/Mawag/Mawog - ma-vagyon, Numel/Nemelh = nem-él. Az előbb említettek a legkorábbi közrendűek, akiket a középkori Erdélyből név szerint ismerünk. Sajt(i) falu népe pedig 1138-ban legalább 3/5-ödében, de inkább teljesen színmagyar nevű ember volt, és kétségtelenül szláv nevű nem élt közöttük.

136 137 A MNyTNy I, 1991 rendszerezi ezeket a korai magyar neveket, így szép számmal találni közöttük ősi eredetű finnugor közszavakból való személyneveket: Zemse/Zemchi - Szeme, Szemcse, Szemő, Szemse, Scemte/Scimche = Szemte, Cseperka/Cseperke, Feuche, Fiacha/Fia/a, Magycha, Hudoca, Hugka, Helte, Tumurte, Bűzte, Zepte, Scinta/Szinta > szín, Bencsa, Leanch/Leáncs > leány, Petk, Babisa, véne, Scina, Hozoga, Jege, Voca > vak, Nege, Thyze, Hota, Fugdi, Mogdi, Muncadi, vrovdi, Wadadi, Ekeshc-Ékesk, Hetenc (vö. hetény < hét), Echin, Scemov, Botou, Magou, Cimor (vÖ. csemete, csima), Dubur (dob), Gengur (gyöngy), Chichur (csecs), Habur, Bugür (vö. bog), Elus, Fele/i, Munos, Nulos, Hugus és mások. 23