Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

2.3.2.23. A magyar etimológiával (is) értelmezhető, így talán finn­ugor eredetű nevek a genealógiai sor inkább mitologikus alakjai: Levédi, Előd, Ügek/Ügyek, sőt Levente, Ézelő/ízelő, valamint Ünő és Emese. Emese legendabéli alakjának nevét szokás egy uráli(!) korból eredő, em-, *emä 'anyasertés', 'anya, szülőanya' jelentésű alapszóból származó eme, emse alakból levezetni (TESz I 2 , 1984, 764 és MSzFE 12, 1972, 151—152). Ezzel szembeállítható viszont török etimológiája: baskír Imes, csuvas Ir-emes, Irch-emes, Arz-emas török nemzetségnevek­ből. Anonymus szerint (cap. 3) a Mágóg nemzetségéből való Ügyek (talán ő volt az előd) feleségül vette Onedbelia vezérnek Emes nevű leányát, és tőle fia született, aki az Álmos nevet kapta. Kiderült, hogy Anonymus nem Onedbelia vezér-röl írt, hanem egész egyszerűen az eddigi eunedubelia helyett yunedubelia/ni-X kell olvasni. Emese tehát alighanem a Jenő törzs előkelő leánya volt, és így bizonyára nem viselt uráli származású szóból alkotott ősmagyar nevet (lásd 2.11.8.!). A generációk során valamelyest szaporodik a török nevek magyaros használatára utaló kicsinyítő és becéző képzés, vagy a kettős (török és magyar) névadás, ill. névhasználat (Jutocsa=Ézelő, TaS=Keve, Vajk és István, Mihály és Béla, sőt talán már Tarkacsu — Liüntik). A dinasztia 10. századi összes tagjának a nevét korántsem ismerjük teljesen. Ál­mos unokatestvérei lehettek még Szovárd és Kadocsa is, hiszen Anony­mus szerint (cap. 7) kijött pedig Álmos Szcítia földjéről ".. .a feleségével meg a fiával, Árpáddal, valamint a nagybátyjának, Hüleknek két fiával, Szovárddal és Kadocsával." Megjegyzésre érdemes, hiszen erős érv az Arpád-dinasztia török volta mellett, hogy Dzsingisz egyik unokája, Hü­legü szintén nagybátyja volt ilkhán utódjának, Árpa khánnak. Mind­emellett "...eleget ismerünk a családtagok nevei közül ahhoz, hogy a dinasztia bolgár-török volta kiderüljön." így a hat, sőt hét generáció legalább 15 tagjára kiterjedő "kronológiailag és biológiailag összefüggő lista" azt bizonyítja, hogy Árpád népének magából az Árpád-családból kikerült vezérei és más tagjai török nyelvet beszéltek, és a következete­sen megőrzött török névadásból, valamint a ritkán ismert feleségek tö­rök voltából pedig az is következik, hogy ethnikumuk is török volt. Nem véletlen az sem, hogy Árpád nemzetségének a jelképállata is egy török nevű madár, a toghrul ('héja, turul') volt, és így "...az Árpádok turul totem-őse is..." belső-ázsiai türk körből fakad. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom