Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

szagos Gyűjtemény számára az ott nem lévő" tárgyakat szerezzék meg. Ugyanakkor meghagyták, hogy a "Duna híd", s más előre operátumokban nem szereplő ügyekben a követek a Kerületekkel egyetértésben legyenek, s amíg innen utasítás nem jött", semmit se tegyenek. Feltűnő, hogy a kor nagy országos kérdéseiről nem volt szó a tervezetben. A kerületi közgyűlés a javaslatot némi módosítással hagyta jóvá. A változtatások zömmel azokat a kérdésköröket érintették, amelyek sajátosan helyi problémák voltak. Egyedül a só árával kapcsolatos módosítás tekinthető kivételnek. Eszerint "ha a só árának felemelése a köz adónak Eő Felsége által történt nagyobbítása tekintetéből ajánltatna, az ellen a kerületek részéről sem támasztatik neheztelés". A változtatások zöme azonban az 1828. évi országos összeíráshoz, illetve a nádori adóporták tervezett növeléséhez kapcsolódott. Elsődleges igényként hangzott el ismét, hogy "szükséges el választani ... azon Vagyonokat, mellyektől a Kerületek a nemesi felkelés kötelességét tellyesíteni /insurgeálni/ vagy adózni /contribuálni/ kötelesek... a fennálló Constitutiónak princípiuma /t. i. "alkotmány" elve / szerént a melly javakkal a nemesi felkelésnek kötelessége ösz ve kötve vagyon, azon javak köz adózás tárgyai nem lehetnek." Javasolták, hogy ezentúl "mindenik tehernek viselésére különböző Birtokok, Jussok és Vagyonok jeleitessenek ki - nevezetesen is." Kérték, hogy a Jászkun Kerület közvetlen igazgatása alatt álló, s jövedelmükkel a Jászkun Kerület házi pénztárát gyarapító Pálka és Mérges pusztákat hagyják ki az összeírásból, mivel "olly Törvényhatóságnak Birtokai, mellynek egyéb törvényes szabadságai között jussa vagyon az Ország Gyűlésére követeket küldeni, s mert jövedelmei a Privilégiumokkal együtt járó nemesi kötelességek teljesítésére fordíttatnak." Az insurrekciós kötelezettség teljesítésére hivatkozva kérték a ménesbeli lovak kivételét is az adóalapból. A közgyűlés utolsó lényeges észrevétele volt, hogy a "Megyebeli Lakosok Szántó Földjei és Szőlleje termésekből, censusából és purum lucrumából /t. i. tiszta hasznából/ a kilenczed és a tizedtől fejében egy ötöd résznek kihagyását igen illendőnek és igazságosnak tartyák, mivel a kilenczed és Tizedtől való szabadsága a Jászoknak és Kunoknak az Országos Nemessei Kötelességekhez képest is leg természetesebben maga után húzza a Nemesi Felkelés kötelességét és azzal járó terheket". A mellékelt kimutatás szerint az egyötöd rész leszámításával a szántóföldek cenzusa "Nemeseket és Nemteleneket is egybe véve" 202.017 forint 46 krajcárról 161.614 forint 33 1/5 95