Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

főherceg a kérdést összességében nem az országgyűlés elé valónak ítélte, s végül azt a Kerületekhez küldte vissza. ' Ezt követően a diéta utolsó hónapjaiban a közgyűlés már teljes passzivitást tanúsí­tott a felvetődő kérdésekkel kapcsolatban. 1 Az augusztus 18-án véget ért országgyűlés eredményeit a szep­tember 24-i közgyűlésen ismertették a követek, elsődlegesen a Kerü­letek szempontjából vonva meg a mérleget. Az első helyen a hadiadó csökkentése, az adók nádori porták alapján történő kivetése és az igazságosabb felosztást segítő országos összeírás szerepelt. Szó esett még a Kerületek sérelmeinek az országos munkálatok újraalakult bizottságaihoz történő utalásáról, a kerületi nemesek beadványairól, valamint az országos megajánlások Kerületekre eső részleteiről. A királyné koronázására 8001 /2 aranyat, a magyar testőrségre 1.600, míg a Nemzeti Múzeumra 3.694 forintot fizettek a jászkunok. ( ]) Az országgyűlési törvények közül a Kerületek szempontjából hosszú időn keresztül az országos összeírás kérdése tűnt a legjelen­tősebbnek, minthogy annak - gazdasági és pénzügyi vonatkozásai mellett - jogi vonzatai is voltak. A rendelkezés ugyanis a nem nemes népesség összeírását írta elő, s ez nem is annyira a nemesi előjogok­nak a jászkun privilégiumok rovására történő érvényesítésének lehe­tőségét vetette fel, hanem - az 1790-es évek királyi donációkérési kísérlete hatására - a redemptus lakosok cönscriptióból való kihagyá­sát, s helyzetüknek az országos nemesekhez való közelítését, végső soron pedig a jászkun privilégiumok nemesi jogainak a redemptusok számára való végleges kisajátítását, s jobbágyi eredetű szolgáltatása­iknak teljesen az irredemptusokra való áthárítását/ Az országos munkálatok újraindítását előíró 1827. évi VIII. tör­vénycikk a szabad kerületek rendezésével kapcsolatos elképzelése­ket újra belátható közelségbe hozta. 1828-ban mind a kerületi köz­gyűlés, mind az új közpolitikai bizottság megtárgyalta az Almásy­féle operátumot, s annak elveit mindkét helyen elutasították. A Ke­rületek részéről a törvényhatóság szétdarabolását, a nemesi adómen­tesség /és a teljes nemesi szabadság/ megvalósítását, a tisztviselői adómentesség megszüntetését, a megnövekvő katonai terheket és a puszták privilégiumellenes módon történő benépesítését sérelmez­ték. A közpolitikai bizottság a tervezet gyakorlati kivitelezhetetlen­sége mellett viszont azt látta be, hogy a koordináció ilyen megvaló­sítása az azt elrendelő 1791. évi LXVII. törvénycikket is sérti, mint­hogy az elismerte a törvényhatóságok alkotmányos jogainak sérthe­82

Next

/
Oldalképek
Tartalom