Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

A rendszeres bizottsági munkálatok kezdetei és a Jászkun Kerület A magyar polgári átalakulásért vívott küzdelem, mely nyíltan csak 1832-től jelentkezett az országgyűléseken, szervesen kapcsolódott az előző időszakok reformtörekvéseihez. Ennek kezdetei II. József felvilágosult abszolutizmusának egyes elképzeléseiben, főként azonban az ennek bukása után jelentkező, 1790/91-es mozgalmak hatására megindult "rendszeres munkálatok" terveiben jelölhetők meg. Minthogy számos történészünk a polgári küzdelmek kezdeteit hazánkban 1790-től számítja, célszerű vizsgálódásainkat ennél a korszakkezdő évnél kezdenünk. II. József császár halála, s abszolutisztikus rendszerének bukása 1790 tavaszától a nemzeti-rendi sérelmek orvoslását követelő országos mozgalmak felerősödéséhez vezetett. A jászkunok a "Supplex Libellus Jaszigum et Cumanorum" című dokumentumban foglalták össze sérelmeiket, melyeket a pozsonyi diéta elé is beterjesztettek. Egyebek mellett a Kerületek önállóságának és a privilégiumok sértetlenségének biztosítását, a teljes nemesi szabadság és kiváltságok megadását kívánták, a hajdúkhoz hasonlóan. II. Lipót a törvényhatósági önállóság visszaállításával és az országgyűlési képviselet megadásával a helyi mozgalmakat gyorsan leszerelte, a vármegyékben jellemző tartós szembenállásra nem került sor.

( Egyes reformtervezetek /pl. gróf Fekete Jánosé/ érintették ugyan a Kerületeket/ ) ám ezek jórészt ismeretlenek maradtak. A helyi elképzelések inkább a saját név és pecsét alatti levelezés jogának megszerzése körül mozogtak/ ' Közismert, hogy az 1790/91-es országgyűlésen az országos sérelmek tárgyában csak részleges eredmények születtek. A konkrét javaslatokat a következő diétára halasztották, az ügyek előkészítésére pedig az 1791. évi LXVII. törvénycikk értelmében "Regnicolaris Deputatiőt" /országos bizottságot/ küldtek ki, amely szakterületek szerint kilenc albizottságra tagolódott. A Kerületek szempontjából a közpolitikai bizottság munkáit kísérte a legnagyobb érdeklődés, melynek feladatai között szerepelt az országban a "külön portákkal rendelkező törvényhatóságoknak rendezése" /t.i. igazgatásának és önkormányzatának korszerűsítése/, azzal a feltétellel, hogy azok alkotmányos jogköre érintetlen marad. ' A rendezés, belrendezés, vagy koordináció néven említett törvényhatósági reform ettől kezd73