Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

ve 1848-ig a magyar országgyűlések egyik rendszeresen visszatérő kérdésévé vált. A kerületi igazgatás mindent megtett, hogy a jászkun jogok épsé­gét és érvényességét a törvényhatóság rendezése után is biztosítsa. Az 1792. május 24-én Budán összeült országgyűlés megnyitását követő hónapokban több tiszti küldöttséget is menesztettek az orszá­gos bizottságok tagjaihoz, a nádorhoz és más főméltóságokhöz, tá­mogatásuk megnyerése érdekében/ ' A vármegyék jóindulatát is szerették volna biztosítani, ám a velük való viszonyt két adómegta­gadás miatt elítélt túrkevei nemesnek a diéta elé beterjesztett folya­modványa alaposan megrontotta/ ) Az "üldözött" nemesek mellett főként Pest megye állt ki. A kerületi közgyűlés ugyan a nemesek felett gyakorolt bírói hatáskör fenntartását kérte, ám Sándor Lipót nádor az ügyet az országos depu tációk hatáskörébe tartozónak ítélte, s annak a következő országgyűlésen történő megvitatására és elren­dezésére adott utasítást. ' A kerületi közgyűlés erre elhatározta, hogy "Zámbory és Nagy Sándor nemes rabokat" az ítélethozatalig Pest vármegyének adják át. ( Új küldöttséget küldtek a főméltósá­gokhoz, hogy a túrkevei nemesek ügyében támogatásukat megnyer­jék, Rátonyi Gábor királyi fiskálist pedig felkérték, hogy érdekeiket a kormányszerveknél és a deputációknál képviselje. Rátonyi 1793 februárjában a nála megjelenő jászkun képviselőkhöz egy váratlan javaslattal fordult. Azt ajánlotta, hogy a Kerületek ­tekintettel a jászkunok országosan bizonytalan jogi helyzetére, s félve a helyi nemesek törekvéseitől, illetve egy újabb Józsefi típusú centralizáció következményeitől - kérjenek területükre az uralkodó­tói donációs levelet. A gyaníthatóan az előző évi hajdúsági moz­galom; 1 ) hatására született terv megvalósulása azt eredményezte volna, hogy a redemptus réteg országos nemessé válik, s birtokaik is örökös nemesi jószágokká alakulnak át. Az elképzelés sokak tet­szését megnyerte, s a donáció ügye ettől kezdve éveken keresztül a belrendezéssel párhuzamosan, s azzal szerves egységben bonyoló­dott tovább. A jogi előkészületekre megfelelő alkalmat teremtett, hogy 1793 áprilisában a nádor elrendelte az összes jászkun privilégi­umnak az országos deputáció számára történő megküldését. A Kerületek részéről 46 privilégiumlevelet mutattak be, melyeket aztán ki is nyomtattak. A június 17-i kerületi közgyűlés a donáció kérését egyenlőre még nem merte elfogadni, s végül úgy döntött, hogy egy új jászkun privilégiumlevél kiadását kérik az uralkodótól, a "sérelmek benne­74

Next

/
Oldalképek
Tartalom