Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
Belrendezési tervek, s az ősiség kérdése a Jászkun Kerületben A kerületi koordináció az 1843 /44. évi országgyűlésen a jászkunok részéről felvetett legfontosabb, ám végül mégsem teljesített igény volt. Több elképzelés, javaslat is született ekkoriban. Az egyes közösségek tervezeteik összehangolását a szeptember 4-i közgyűlésen kívánták elvégezni, ám a nyári mozgalmak hatására erre már előbb kísérletek történtek. Végül majd mindenütt a kisújszállási javaslat szolgált a helyi elképzelések alapjául/ 1 ' Ez elöljáróban utalt a szabad választás és a közteherviselés elveinek megsértésére, a hivatalok betöltése körüli visszaélésekre. Leszögezte, hogy a XVIII. század végéig a partikuláris tisztikart az egyes kerületek "maguk kebelében" választották, míg most ebbe a generális tisztikar is beleszól. Mivel a működő 5 tényleges és 6 tiszteletbeli táblabíró önmagában képes az egyes kerületek képviselőinek óhajait "kisebbedésbe vinni", ezek számát csökkenteni kell, s választásukat lenne célszerű elérni. Választójog illetett volna minden földdel rendelkező helybéli lakost, három éve honos - évi 100 forint jövedelemmel bíró - iparost, kereskedőt, gyárost, lelkészt és katonatisztet, a 24. életév betöltése után. A tizedenként rendezett választásokon 50 választóra jut egy képviselő, akik a főbírákat, jegyzőket és szenátorokat választják. A 3 éves helyi képviselőség feltételeként a 24. életév betöltését, a magyar nyelv és az írás-olvasás ismeretét, a földművelőknél 25 redempciós forintnyi, vagy 10 köblös földbirtokot, a "gyárosoknál", diplomásoknál és más "értelmiségi" foglalkozásoknál évi 200 forint jövedelmet, a mestereknél 2 inas alkalmazását szabták meg. A kerületi közgyűlésbe minden 100 választó után rendeltek képviselőket, kik titkosan választják a tisztségviselőket, s döntenek a közügyekben. A kerületi képviselőség feltételei a községiekével voltak azonosak. A nádor csak a nádori főkapitányt nevezi ki, ám őt is a helyi lakosok közül, míg a választott generális tisztikart az alkapitány, a levéltáros és a számvevő, valamint - az egyes kerületekből delegált 3-3 pénztáros, jegyző és tiszti ügyész alkotja. (Az utóbbi elosztást azzal indokolták, hogy addig a generális tisztikart jórészt a jászok alkották.) A tisztviselők választásának módján nem kívántak változtatni, ám a nádori táblabírákat is választás alá utalták/ ) Az augusztus 19-én elkészült kisújszállási tervezet főbb alapelveit 163
