Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Az országgyűlés meghirdetése, követi utasítások A május 14-re szóló királyi meghívólevél érkezését a Jászkun Kerületben az április 1-i kis gyűlésen vették tudomásul. A követválasztásra a követi utasítások kidolgozása az április 19-re összehívott közgyűlésen került sor. ' Jellemző, hogy a követi utasításokat kidolgozó küldöttséget csak a közgyűlés első napján nevezték ki.

( ' A követválasztást a Szluhát támogató konzervatív tisztviselők egyszerűen elszabotálták. Eördögh József nádori alkapitány a választást kiküszöbölve "prout moris est a főkapitányt megkérte: kegyeskednék elvállalni az első követséget" .

(3) A "kérésnek" Szluha azzal a már ismert feltétellei tett eleget, hogy főkapitányi tisztéből fakadó jogkörét követi megbízatása altt is fenn kívánja tartani. A két megbízatás egy kézben történő veszélyeire az előzőekben már utaltunk, ám szembetűnő, hogy a Kerületek 1843. évi viszonyai jóval súlyosabb konfliktuslehetőségeket rejtettek magukban, mint 1839-ben. Ez eléggé nyilvánvaló lehetett, mivel a második követ tisztére - az országgyűlési gyakorlattal rendelkező, s a konzervatív Szluhának elvtelenül statisztálni nem hajlandó liberális személyek visszavonulása folytán - sokáig nem sikerült megfelelő jelöltet találni. "Második követet nehezen találtak, mert a volt követek Illéssy és Kálmán visszavonultak egyrészt mert másoknak is akartak lehetőséget adni, másrészt mert nekik sokan puszta érdem elismerése helyett... hálátlan gyanúsításokkal fizettek". Később a Szluhát "felkérő" Eördögh József neve is szóba került, ám végül Vágó Ignác jász kapitányt választották meg. ' Vágó Ignác (1784 vagy 1785-1855. nov. 30.) vagyonos apáti redemptus családból származott, ki hosszú hivataloskodás után 1839ben nyerte el a jász kapitányi tisztet. Több nyelvet beszélő, rendkívül pedáns, szigorú, ugyanakkor lelkiismeretes emberként jellemezték. A dinasztia iránt feltétlen hűséggel viseltetett, s mindvégig Széchenyi hívének tartotta magát. A forradalom és a szabadságharc győzelmében nem hitt, állítólag mert a győri csatában való részvételétől kezdve kételkedett a magyarok katonai fegyelmezhetőségében. 1849 elején a jász kapitányságtól is megfosztották, ám 1850 és 1853 között önként töltötte be régi hivatalát. Napjainkban nevét fia, Vágó Pál (1853-1828} 145