Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

révén ismerik inkább, ki korának egyik legjelentősebb festőjeként vonult be a magyar művészet történetébe. A követi utasítások kidolgozása 20-án nem egészen Szluháék elő­zetes elképzeléseinek megfelelően zajlottak le. A kerületi tisztviselői kar konzervatív része az előző két év mozgalmai alapján óvakodott kikérni a közösségek véleményét, mivel - egyébként teljesen jogosan - radikális reformelképzelésektől tartott, melyek a jászkun társada­lom élén álló vagyonos redemptus-tisztviselői réteg dominanciáját veszélyeztetik. A végső eredményt tekintve ugyan az előző napon kinevezett tiszti küldöttség javaslata győzött, ám az mindenkit meg­lepett, hogy több közösség is saját elképzelésekkel kívánt fellépni. "A 25 közösség képviselői közül sokan korszerű utasításokkal ellátott zsebekkel jelentek meg, ami által a törvényellenes szokás ... (által) magát fedező párt nem kis zavarba hozatott, félve nem is annyira a győzelem elveszítése, mint az úgynevezett alkotmányos "közvéle­mény" fel nem mutathatása miatt. Azonban a rendes fogások hatá­sukat megtették ... hol 31 tiszt együtt szavaz - ott csak nagy lehet az egyezség... Utasításul az országszerte ismeretes tárgyakra nézve azt kapták (a követek), hogy a többséggel tartsanak. Emellett a coordi­nate az országgyűlésen sürgettetni fog. A közösségek utasításai haszontalan a zsebbe maradtak, s velők az írott malasztok száma növekedett". (6) A 29 pontos követi utasításban már nagy szerepet kaptak az ország gazdasági és pénzügyi problémái, a társadalmi és politikai kérdések­kel kapcsolatos állásfoglalásokat azonban rendre megkerülték. így előírták az adók csökkentését, a só árának leszállítását, az adózó nép helyzetének könnyítését, a vallási tárgyak törvények és békekötések szerinti rendezését, a harmincadvám leszállítását a katonaság ka­szárnyákban tartását, a közlekedés modernizálására "országos inté­zet" létesítését, a balparti vasút és a Buda-Fiume vonal támogatását, a "Részek" visszacsatolását, Erdély Magyar Koronához való tartozá­sának kinyilvánítását, a 16 szepesi város privilégiumainak tisztelet­ben tartását. Kimondták Pozsony részére a diétái szállások megtérí­tését, a Nemzeti Bank létrehozását, a népnevelés és a nemzeti nyelv előmozdítását, a görögkeleti egyházi könyvek magyarra fordítását, Károly vár os magyar nyelv sérelmére tett lépéseinek elitélését, a nemesi felkelés fenntartását, az "Országos Pénztárnak" a kormányzat által kölcsönzött 450.000 forintnyi tartozás elengedését. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom