Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

ellen tiltakoztak. ' Majsán - a tagosítás nyomán - az eladott bodoglári puszta visszaszerzésére indult mozgalom. Ennek vezetőit, Varga Jánost és Szikora Jánost végül börtönbe zárták, mire 68 lakos kérte levélben a szabadonbocsájtásukat. Félegyházán a tagosítás gondjait a redempció sajátosságai is súlyosbították. Itt ugyanis már 1745-ben osztottak ki a pusztákon tanyaföldeket, s a lakosok közül sokan ki is költöztek oda, eladva a belső határban lévő birtokaikat. 1841 májusában Pap László, Ficsór Imre 98 társukkal a félegyházi tanácshoz fordultak, hogy a "pusztabéli nyilas kaszálló illetőségeiket" - azaz a tőkeföldekhez tartozó egyéb javakat - adják ki számukra. Maguk is elismerték ugyan, hogy belső határbeli tanyaföldjeik nincsenek, ám jelezték, hogy f erencszállási és csólyosi pusztailletőségeik megmaradtak. A tanács a kérést azzal utasította el, hogy a "köz hasznú illetőségek azoknak váltak tulajdonaikká, kik a tanyai földeket megvették." A kérelmezők a nádorhoz fellebbeztek, aki hosszas vizsgálat után a kérést szintén elutasította. Az indoklás szerint a "földek váltsága egyedül a tanyai birtokokra vettetett ki Félegyházán a váltság alkalmával, a közös használatra kihagyott puszta részek pedig folyvást úgy tekintettek, mint a felosztott tanya birtokoknak járulékos részei, s ehhez képest történtek ... az erdő föld vagy nyilas osztások ... örök béri eladások és vevések: természetessen következik azon más Kerületbéli városokban is fenn álló alap szabály, hogy ki tőke birtokát el adta, el adta véle a köz használatra hagyott pusztákban járulékos jogait is". ' E nádori intézkedés által követett jogelv a későbbiekben az egész Jászkun Kerület szempontjából meghatározó jelentőségűnek bizonyult, mivel a belső hatórbeli tőkefölddel nem rendelkező redemptusok különböző csoportjai a tagosítás során kiszorultak a földváltó rétegből. Ennek hatása főként a Kiskunságban mutatkozott meg. A tagosítás során kiváltott indulatok nyomán gyakoriak lettek a gyújtogatások. A 40-es években a nádor több alkalommal is a "gyújtogatókra nyomban itélő rendszert" vezetett be a Jászkun Kerületben, általában egy-egy évi időtartamra/ ' A tagosítások ellen az országgyűléshez is jutottak el panaszok. 1844-ben Szentkirályi Móric Pest megyei követ is felemlítette a jászkun tisztviselők által elkövetett visszaéléseket ' A tagosítási problémák mellett, illetve sok helyen ezzel együtt jelentkeztek az önkormányzat egykori, privilegiális elvű demokratizmusának visszaállításával kapcsolatos törekvések. A főként a tisztviselők adómentességének megszüntetését,, egyes hivatalok de-