Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

A Tiszazug történeti és néprajzi kérdéseiről (Szabó István–Szabó László)

Korábban egyik faluból a másikba a szőlőn át rövidített gyalogvagy szekérúton juthattak át az emberek (pl. Csépa-Tiszakürt). A közlekedés gyalogos formája ma már estleges, s ami rövidítésnek számított a két világháború között vagy korábban, ma igénybe nem vett lehetőség. Különben is a szőlők kiszántásával ez a gyalogút-hálózat is megszűnt. Az úthálózat korszerűtlensége, régi nyomvonalainak megmaradása, az útminőség leromlása, illetve korszerű színvonalra való fejlesztésének elmaradása a Tiszazug községeinek csupán egyik nagy és súlyos kérdéscsoportját jelenti. Történész szemmel - s nem is túl régi időkig visszanyúlva — ugyanilyen fajsúlyú kérdésnek kell tekintenünk a Tisza másik partjával való kapcsolatot, a révátkelő helyek jóformán teljes megszüntetését. Történeti-néprajzi vizsgálataink igazolják, hogy a mai — néprajzi csoport értelemben vett — Tiszazug, a Tisza balparti településeit magába foglaló kistáj korábban a jobbparti településekkel szoros kapcsolatban állott. Már idéztük összefoglalásunk elején, hogy a sági halastavakat a ságiak a balparti alpáriakkal együtt közösen használták. A török időkben a lakók megmaradásának egyik feltétele a táj mocsaras jellegén, rejtőzködési lehetőséget nyújtó természeti feltételein kívül az volt, hogy a Tisza másik partjára húzódhattak át a közlegő martalóc csapatok elől. A XVÏI. században nem egyszer adatolható a nagykőrösiek, kecskemétiek tiszazugi kereskedelmi kapcsolata (főként gabona és gyümölcs szállítása). Valamennyi település révátkelőhely is, de különös jelentőségre a XÍX. században Tiszaföldvár tett szert. Több község révének jelentőségét (Cibakháza, Tiszainoka) a vízszabályozások szüntették meg. Tudjuk azonban, hogy a Vezseny (Tiszajenő)-Martfű rév jelentősége megnövekedett a Cikta Cipőgyár megépítésével, s a gyalogréven sokan keltek át olyanok, akik munkát kaptak a gyárban. Az 1929-ben felépült tiszaugi híd a közút korábbi forgalmát a DélTiszazug e kis települése közelébe irányította. Tiszaug maga ezzel a híddal semmit sem emelkedett, mert a közút elkerüli a községet, csupán átmenő forgalmat bonyolít le. A híd ugyanakkor a korábbi révjárások, kompok szerepét tovább csökkentette, megszüntette az átjárók jelentőségét. Ma, amikor korszerűbb járműforgalom lebonyolítására ez a híd szolgál, a többi község teljesen kikapcsolódott az átmenő forgalomból, elzártságuk csak növekedett. A hajdani révhez vezető utakat teljesen elhanyagolták, megszüntették a „korszerűtlen" réveket, s kikapcsolták jóformán a legutóbbi időkig még a gyalogrévek működését is. Ez a Tiszazug 116