Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Gulyás Katalin: Jászkisériek a bácskai kirajzásban

nak a határ állapotáról: ,,... már az árvíz az egész helységet körülvette, és úgy az mezőt, vetéseket és szántó földeket többnyire elfoglalta", valamint ,,... a Tiszának árja a határunkat felettébb elborította." A Bácskába kitelepülni szándékozók gyakran hozták fel távozásuk indokaként azt, amit Balog Mihály az alábbi módon fogalmazott meg: ,... 30 Ft-os redemptiójú földbül nem élhettem, minthogy azt is a Tárna árja már ednehány esztendőktül fogva úgy el borította, hogy most is víz vagyon némely részén". A gátak építése mellett, melyeknek feltöltése és fenntartása nagy anyagi erőket és rengeteg közmunkát emésztett fel, a meglévő területek intenzívebb művelésére is kísérletek történtek. Kiséren 1785-ben megbízták Bedekovich Lőrinc kerületi mérnököt a határ három nyomásra való felosztásával és az ezzel kapcsolatos földmérői munkák elvégzésével.

37 Az áradások állandóan fenyegették a helységet, s emiatt tiltakoztak a Mirhó-gát újratöltése ellen is, ami pedig a nagykun települések létérdeke volt. (Féltek, hogy így a víz mind az ő határukra zúdul.) Ellenállásuk a Tisza menti úrbéres települések támogatása ellenére eredménytelen volt. A Mirhó-fok elzárása 1786 őszén megtörtént, s akiséri földek sem sínylették meg jobban az árvizeket, mint ezt megelőzően. Az árvizek és a sorozatos kedvezőtlen időjárás nyomán több éven keresztül igen gyenge volt a termés. Ezt az áradások által kevésbé veszélyeztetett Jászapáti lakosai jelölték meg indítóokként, de ez az egész Tiszavidéken általános volt. 2. A népsűrűség növekedése Kisér lélekszámának változása, ,,a népnek rendkívüli módon való megszaporodása" már sokkal nehezebben nyomonkövethető, mivel a lakosság egészét számbavevő forrás csak egy ismeretes e korból: a II. Józsefféle népszámlálás. Adóösszeírások alapján ugyan az ezt megelőző időszak népességére is lehet következtetni, de ennek számos nehézsége van. Annyi mindazonáltal megállapítható, hogy az adózók számának emelkedése különösen az 1770-es években volt jelentős. Ez a lakosságszám gyors növekedésének következménye lehet, ami a magas természetes szaporodás mellett nagyarányú beköltözést is sejtet. A népszámlálás az 1786-os keltezés ellenére feltételezhetően 1785. évi adatokat tartalmaz, tehát valószínű, hogy a bácskai kitelepülök is 114